A Körszálló, hivatalos nevén Hotel Budapest, felhőkarcolóként tűnik ki a budai dombok közül, sőt a szemfülesek még a város felett elhaladó repülőgépekből is kiszúrhatják. Megépítése üzenettel szolgált a vasfüggöny túloldalára, falain belül számos híresség pihent, ma pedig diákszállóként működik. Íme a legendás épület története a kezdetektől napjainkig.
A szálloda előélete
A mai Szilágyi Erzsébet fasoron, a Fogaskerekű megállójával szemben lévő területen az 1940-es évekig a Florida Kiosk nevű kerthelyiséges vendéglő működött, ami óriási népszerűségnek örvendett a környékbeliek körében. A második világháború során egy bomba megsemmisítette az éttermet, majd egy ideig üresen állt, az 1960-as évek elejéig pedig egy bolgárkertészetnek adott otthont.
A legtöbb szálloda ekkoriban a belvárosban üzemelt, azonban amikor egy új, a szocializmus jelképeként szolgáló hotel ötlete felmerült, az épületet a budai domboldalba, a csendes és eldugott Városmajor park mellé álmodták meg.
Az egyedülálló formájú Körszállót eredetileg a korábbi vendéglő után Hotel Floridára akarták keresztelni, ám mégsem nevezhettek el egy ilyen robusztus épületet a kapitalista Amerika egyik államáról, így maradtak a Hotel Budapestnél. Nem messze a hoteltől ekkor nyitott meg a Florida Cukrászda, így mégsem sikerült teljesen kitörölni a korábban nagy becsben tartott vendéglő emlékét.
A szálloda megépítése a legnagyobb fővárosi szocialista ingatlanfejlesztési beruházás volt, aminek tervét Szrogh György Ybl Miklós-díjas építész dolgozta ki.
A Hotel Budapesttel határozott üzenete volt a szovjet blokknak: a szocialista országok is képesek felhőkarcolókat építeni, aminek jelen esetben még nem is akármilyen formát kölcsönöznek.
A különleges épület megépítése és a legendás átadás
A munkálatok 1962-ben kezdődtek meg. Először a földet kellett kitermelni a területről, hogy lehelyezhessék az épület alapját, majd 1966-ban került sor a hengeralakú épület felhúzására, amit az akkor végtelenül modern csúszózsalus technológiával oldottak meg. Az épület viszonylag hamar elkészült, azonban a födémmel meggyűlt a baj, több hónapon át foglalkoztak vele.
Az építkezésen több, mint 150 munkás dolgozott éjjel-nappal, az akkoriban Colosseumnak is becézett, 19 szintes hotelben 280 szoba kapott helyet, ami 560 vendég elszállásolására volt alkalmas. Az egyedi hengerformájú külsőhöz a belső elrendezés és berendezés is illeszkedik: egyrészt a dekorációban is az ívek dominálnak, a körkörös forma pedig a csigavonalas lépcsőházban is visszaköszön.
A szálloda átadásának határideje 1967. december 30-a volt, ám a végső simítások az utolsó hetekben nem haladtak a terv szerint, így 29-én teljes káosz közepette fel-alá rohangáltak a szakmunkások és önkéntesek, hogy az átadásig mindennel kész legyenek. Harmincadika reggel még pár szobában a tapétázást fejezték be, és két kisebb baleset is beárnyékolta az ominózus napot: az egyik szoba kigyulladt, amit a személyzet a tűzoltók biztonsági gyakorlatával magyarázott a lelkes tömegnek, illetve egy másik szobában leszakadt a mosdókagyló, ezzel beáztatva a hall plafonját.
Mindent bevetve végül sikerült a lehetetlennek tűnő küldetés: 1967. december 30-án délután négy órakor a tervezők, építők, két miniszter és számtalan kíváncsiskodó előtt megnyitották a futurisztikus épületcsodát.
Természetesen a hivatalos megnyitó előtt Kádár János már egy egyéni körbevezetés során szemügyre vehette a szállodát: a személyzet gondosan figyelt arra, hogy egy előre kicsinosított úton vezessék végig és véletlenül se lássa meg, hogy mennyire el vannak maradva. A körbenézés után ő fogyasztotta el a bárban az első eszpresszót, kedvenc cigarettája kíséretében.
A rendhagyó épület felavatását természetesen a korabeli sajtó sem hagyta figyelmen kívül, míg rengetegen dicsérték a példátlan kinézetét, sok kritika is érte, többek között „félig bevert szegként” és a „budai hengerműként” hivatkoztak rá.
A szálloda fénykora és mindennapjai
A Körszállót 1967 szilveszter estéjén töltötték meg először a vendégek, amire számos, Magyarországon addig kuriózumnak számító különlegességekkel készültek. Az első étlap a vasfüggöny ezen oldalán azelőtt elképzelhetetlen fogásokat tartalmazott: az éhes vendégek választhattak a csirágkrémleves, a vajas-citromos izlandi kaviár és a tűzdelt fácán közül.
Külön érdekesség, hogy itt vezették be először a svédasztalos reggeliztetést, és míg ez mára bevett szokás, akkoriban a vendégek nem tudták mire vélni: többen odahúzták a székeiket a svédasztalhoz, és úgy reggeliztek.
A sok szempontból úttörőnek számító hotel nemcsak a külföldi vagy belföldi szállóvendégeket vonzotta, hanem a környék fiataljai is rendszeresen megjelentek az akkor legmenőbb szórakozóhelynek számító bárban.
Az előkelő étteremben törzsvendégek voltak a Budapesten tartózkodó nagykövetek és itthoni politikusok, a bárpultot pedig híres énekesek és színészek támasztották, 1968-ban pedig a csehszlovák fociválogatott itta le magát ugyanitt.
Az akkor Joker Bar-ban, ami ma a London terem nevet viseli, Hofi Géza szórakoztatta a nagyérdeműt, utána pedig a legújabb angol és amerikai slágerekre lehetett táncolni, ami óriási újdonság volt a fiatalok számára.
A bár egy idő után kiköltözött a tetőre, ahonnan lenyűgöző körpanoráma nyílt a városra, napközben kávézni és olvasgatni jártak fel a vendégek, esténként pedig az ittas és felszabadult fiataloktól volt hangos a terasz.
Az itallapon egymást követték az újdonságnak számító koktélok és külföldi rövid italok, a nagy sztár mégis egy másik ital volt: itt lehetett először kólát venni, így sokan mentek fel, csak azért, hogy megkóstolják az addig kábítószernek emlegetett nedűt.
A tetőt egy idő után lezárták, mert az illuminált állapotban szórakozó vendégek sok szemetet, üveget és párszor még székeket is ledobáltak, illetve sajnálatos módon jó pár öngyilkosjelölt is leugrott az épület tetejéről.
Mostanra már a teraszt beüvegezték, majd az 1990-es évek elején beépítették a legfelső emeletet, ahol kilenc luxuslakosztály kapott helyet.
Illusztris vendégek és emlékezetes történetek
Hiba lenne a Körszálló történetéből kihagyni az emlékezetes vendégeket, akik kétségtelenül izgalmasabbá tették a mindennapokat a személyzet számára. Nemcsak annak örültek, hogy hírességekkel találkozhatnak, hanem a jelentős borravaló is feldobta őket, amiből állítólag az egyik pincér egy hónap alatt egy balatoni nyaralót vett magának. A jatt mellett sok külföldi vendég kedveskedett nekik svájci csokoládéval vagy amerikai cigarettával.
Többek között megszállt Roger Moore, Tony Curtis, és Willy Brandt német kancellár is. A legemlékezetesebb vendég azonban Moammer Kadhafi líbiai elnök volt, akinek 1981-es látogatása majdnem gyilkosságba torkollott: az elnök egyik testőre az ablakot pucoló alpinistát terroristának nézte és majdnem lelőtte.
Egy másik felejthetetlen vendég egy angol úriember volt, aki több hétig tartózkodott a szállodában és állítólag minden hajnalban meztelenül sétálgatott a körfolyósón. Ennek okán, a személyzet csak a Pucér Lord-ként hivatkozott rá.
Természetesen a külföldi hírességek mellett hazai sztárok is meglátogatták a felkapott szállót: Honthy Hanna kétszer is megszállt hosszabb időre, míg a saját házát renoválták. A színésznő számos teljesíthetetlen kívánsággal állt a személyzet elé, illetve annyira félt, hogy elkap valamit előadás előtt, hogy a szobapincérének minden reggel kezet kellett mosnia, mielőtt felszolgálta neki ágyba a reggelit.
Egyszer azonban a férfi nagyon sietett, így csak gyorsan megengedte a csapot, hogy kívülről úgy hallatszódjon, hogy kezet mos, majd ment is tovább. Másnap reggel azonban kapott is ezért a művésznőtől, aki rafinált módon észrevette, hogy előző nap nem volt vizes a kéztörlő.
A bárban vagy az étteremben szinte mindig tartózkodott legalább egy híresség, hisz a környék lakói mind ide tértek be megbeszélni az aktuális híreket, törzsvendégnek számított többek között Gobbi Hilda, Szepes Mária, Jancsó Miklós és Makk Károly is.
A Körszálló jelene és jövője
A szálloda 2020 tavaszáig folyamatosan üzemelt, ám a világjárvány és a turizmus leállása rendesen megnehezítette a fenntartását. Hamar belátták, hogy ebben az időszakban nem éri meg szállodaként használni, ezért az üzemeltetők 2021. szeptember 1-jén három évre bérbe adták az épületet a Hotel & More Szállodák Zrt.-nek.
A nyilatkozatuk alapján hibrid működést terveznek az épületben a következő évekre: elsősorban egyetemistákat, illetve budapesti nagyvállalatok dolgozóit fogják elszállásolni. Emellett, a szobák bizonyos százalékát egyéni vendégek továbbra is kivehetik.
Az, hogy a három év lejárta után miként fog funkcionálni az épület és milyen jövő vár a főváros legikonikusabb szállodájára, még nem tisztázott. Egy biztos: a henger alakú betoncsoda nélkül már elképzelhetetlen lenne a budapesti látkép és a sok mindent megélt épület felejthetetlen múlttal bír.
Nyitókép: danubiushotels.com