Budapest belvárosának utcáit koptatva akarva-akaratlanul belebotlunk az utcaképet meghatározó könyves szekerekbe, melyek mellett elhaladva rendre visszafordul a főváros olvasó népe, hogy belelapozzon abba a bizonyos kötetbe, ami egy pillanat alatt megragadta a figyelmét. Az olcsó könyveket árusító, régi szekerek oldalán a zöld Mozgó Könyvek felirat díszeleg, amely egy 2014-ben útjára indított, közhasznú könyvterjesztési programot takar.
Visszaugrunk pár évet az időben, hiszen Boda István és barátai még 2006-ban alapították meg a Mozgó Könyvek ernyőszervezeteként szolgáló, mohácsi központú Közkincs Művészeti és Kulturális Közhasznú Egyesületet, amelynek első kulturális célkitűzése a mohácsi busójárás nemzetközi színvonalra emelése lett. Az egyesület és a mohácsi önkormányzat összehangolt munkájának köszönhetően a téltemető népszokás 2009-ben, első kulturális rendezvényként felkerült az UNESCO világörökségi listájára, majd néhány évvel később hungarikummá nyilvánították.
Könyvek olcsón
A kezdeti sikerek után további kulturális kezdeményezéseket karolt fel az egyesület, így kezdtek 2014-ben közhasznú könyvterjesztéssel foglalkozni. Istvánt egy barátja kereste meg, aki sok, el nem adott könyvének közösségi hasznosítására keresett megoldást. Szépen lassan kikristályosodott az ötlet, miszerint egy olvasási program keretein belül átválogatott könyveket juttatnának el az irodalomszerető emberekhez, mindössze egy névleges összegért cserébe. Akkoriban úgy tűnt, a hangoskönyvek és az e-könyvek térhódítása fokozatosan visszaszorítja a fizikai könyvek iránti érdeklődést, így kezdeti célként az alternatív olvasási módok felé különösen nyitott fiatal felnőttek megszólítását határozták meg. Emellett a családok anyagi költségeinek csökkentését is prioritásként fogalmazták meg, aminek érdekében nagy számú kötelező olvasmányt hoztak olcsón forgalomba.
Szekerek az olvasó ember szolgálatában
A közösségi cél eléréséhez hatékony eszköz is kellett, ami a könyvek romantikájába illeszkedő könyvszekerek formájában öltött testet. István fontosnak tartja kiemelni, hogy az ötlet nem tőlük származik, ugyanis már a XX. század első felében is ló húzta szekerekkel, tricikliszerű járművekkel járták a városokat a könyvkereskedők, hogy a lehető legtöbb portékát értékesítsék. A Mozgó Könyvek első prototípusát Erdélyből beszerzett szekéralapra építették, ami némi alakítgatás után ma már a budapesti gyalogos útvonalak fókuszában megtalálható utcai bútordarabként funkcionál, a főváros több forgalmas csomópontján.
Amikor a könyves szekerek legnagyobb hátulütőjéről érdeklődöm, István gondolkodás nélkül vágja rá kérdésemre a választ: az időjárás. Az év csupán felében tudnak kinyitni, hiszen esőben, nagy hidegben vagy épp a legfullasztóbb nyári kánikulában zárva tartanak, hogy óvják könyveiket és könyvterjesztőiket az időjárás viszontagságaitól. Mindezzel együtt a könyveladásból befolyt összegnek fedeznie kell a munkabéreket, valamint a raktárfenntartás, a napi könyvszállítás és a könyvbeszerzés költségeit, ami a nyomott könyvárak mellett nem kis feladat.
Terjeszkedés a fővároson túlra
Pusztán anyagi korlátok állnak a Mozgó Könyvek Budapest-központúsága mögött is: habár Veszprémben tettek egy próbát a program vidékre való kiterjesztésével, nem fért bele a költségvetésbe a mindennapos újratöltés, ami márpedig elengedhetetlen ahhoz, hogy nap mint nap felkeltsék az emberek figyelmét. Olyannyira küldetésüknek érzik a folyamatos kínálatfrissítést, hogy az el nem adott köteteket és a körülmények hatására megrongálódott könyveket időről időre lecserélik, hogy újat ajánlhassanak helyettük. A legtöbb olvasmányhoz egyébként könyvadományokon keresztül jutnak, hiszen sok vásárló őket hívja, ha túladna néhány köteten, ezzel is életben tartva a könyvek állandó körforgását a könyves szekereken.
Nem mondtak le azonban a vidéki olvasók könyvekkel való ellátásáról. A koronavírus-járvány alatt elindították online könyves szekerüket, ami semmiben nem különbözik a fővárosban állomásozó társaitól. Minden reggel frissülő kínálatból válogathatnak a vásárlók, akik akár a határon túlról vagy a világ másik pontjáról is rendelhetnek a mozgokonyvek.hu-ról.
Az el nem adott kötetek utóélete
Hogy mi történik az el nem adott kötetekkel? Közösségi hasznosításuk érdekében hozták létre tavaly a Kulturális Táplálékgyűjtés programot, amelynek keretein belül négy fővárosi kerülettel összefogásban idősotthonokba juttatták el a még jó állapotú műveket.
Az egyesület jelenleg azon dolgozik, hogy országossá tegye a kezdeményezést, amihez közösségi adománygyűjtéssel már össze is jött egy könyvszállításra alkalmas kisteherautó ára. A Szociális Ügyekért Felelős Államtitkárság és a Kultúráért Felelős Államtitkárság támogatással járult hozzá a vidéki szociális intézmények könyvekkel való ellátását megcélzó projekthez, így a feltételek adottak, most már csak az elegendő könyvmennyiséget kell beszerezni, meséli István.
A Mozgó Könyvek raktáraiban félretett nullforintos könyveket lakossági könyvadományokkal igyekeznek kipótolni, így több vidéki helyszínen is gyűjtést szerveznek. Első körben négy megyében (Baranya, Somogy, Tolna, Fejér) gyűjtenek be adománykönyveket, amelyeket válogatás és csoportosítás után szétosztanak a környékbeli szociális intézmények között. Az így megszerzett tapasztalatok birtokában tovább tervezik bővíteni az országos könyvterjesztési hálózatot.
A Mozgó Könyvek szekereinek budapesti lelőhelyei
- A Ráday utca Kálvin tér felőli végénél
- Corvin köz
- A Margit körút és a Frankel Leó út sarkánál
- Jászai Mari tér, a Falk Miksa utca elején
- Liszt Ferenc tér, a Király utca sarkán
- Az Allee bejáratánál
- Új könyves szekér (hamarosan): Pasaréti buszmegálló mellett
Felhívás! A Mozgó Könyvek egy 20 fős csapat áldozatos munkájának köszönhetően tud válogatott könyveket olcsón eljuttatni az utca embereihez. A könyves szekereknél folyamatos munkaerőhiánnyal küzdenek, így ha van köztetek olyan irodalomszerető, aki szívesen részt venne, akár csak heti néhány alkalommal, az egyesület kulturális missziójában, a mozgokonyvek.hu-n keresztül tud jelentkezni.