Akár idén is elkezdődhet a régóta tervezett Gellért-hegyi sikló építése

A régóta, sőt mi több majdhogynem száz éve tervezett és az utóbbi időben több módosításon is átesett Gellért-hegyi sikló megépítésére vonatkozó tervezés most egy újabb szakaszához érkezett.

Látványterv: Pottyondi Péter – Tóth Balázs – Miklós Zsófia / KÖZTI Zrt. Gellérthegyi Sikló

Kicsivel több mint egy évvel ezelőtt, 2020 nyarán röppentek fel a hírek az évek sokasága alatt előbb a fiókból elő, majd annak mélyére visszakerülő Gellért-hegyi sikló kivitelezésére vonatkozó tervek. A sokat halasztott és tologatott ügyben azonban az elmúlt egy évben számos előrelépés történt, a napokban pedig egy újabb szakaszához érkezett az egyébként idén őszre tervezett fejlesztés.

Látványterv: Pottyondi Péter – Tóth Balázs – Miklós Zsófia / KÖZTI Zrt. Gellérthegyi Sikló

A 2022 végére, mostanában azonban inkább 2023 elejére tervezett, kevesebb mint másfél év alatt, a Tabán és a Citadella között megépülő sikló egyik fő célkitűzése a Gellért-hegy közútjait jelentősen megterhelő, a hegyen megforduló, naponta átlagosan 350-400 turistabusz forgalmának csökkentése. Javítva ezzel a városrész élhetősége mellett a Gellért-hegy környezeti mutatóit, az utak biztonságát és nem utolsósorban a környék levegőminőségét.

A tervek szerint a sikló bejárata a Hegyalja út alatti gyalogos aluljáróból, közvetlenül a Rác fürdő mellől nyílik majd és 100 méteren az Orom utcáig a föld alatt fog közlekedni. A felvonó pályája a Citadella-sétányhoz kapcsolódó felső állomásáig ezt követően egy 3-4 méter magas hídszerkezeten folytatódik és ezzel másfél percenként legalább 40 utas szállítására lesznek alkalmasak. Ez azt jelenti, hogy a sikló óránként 1000 fő feljutását teszi lehetővé a Tabánból a Gellért-hegy tetejére. A Citadella-sétányon kialakított fogadóépületben a tervek szerint kávézó, jegypénztár és más kiszolgáló egységek működnek majd, de terveznek egy félköríves kilátórámpát is kialakítani, ahonnan lehetőség nyílik gyönyörködni a budapesti panorámában.

Fotó: Vitézy Dávid

A tervek engedélyezését követően a beruházás a terület átadásával, továbbá a régészeti feltárások megkezdésével folytatódhat, illetve az építkezési terület és a pályavonal előkészítésével, ami jelen esetben a 20 méter szélességben lévő fák és bokrok kivágásával és a fák lombkoronáinak visszavágásával és ezzel a tájkép szemmel látható megváltozásával is jár. Ezt a kivitelezés legújabb szakasza, a környezeti hatástanulmány tárta fel, vele együtt azt is, hogy az építkezés során kivágott fákat részben ezen a területen, részben pedig Buda más területén pótolnák a jövőben.