Az amerikai álom eredeti, 1931-es fogalma az egyenlőségen, a szabadságon és a demokrácián alapszik, az utóbbi években viszont olyan konnotációkkal ruháztuk fel, mint a bőség, a jólét és maga a pénz. Az amerikai kultúra megjelenése Budapesten a régi és az új értékeket is tükrözi: megnéztük hát, milyen nyomokat hagyott az USA – mind szó szerint és átvitt értelemben – a magyar fővároson.
Akik elhozták Amerikát Budapestre: Az amerikai elnökök
Az első amerikai elnök, aki betette a lábát a magyar fővárosba George Washington, az Amerikai Egyesült Államok első elnöke volt: arról nem szól a fáma, hogy személyesen ellátogatott volna Budapestre, de 1906-ban szoborral tisztelték meg a Városligetben, amely jelenleg is a ma már Washington sétány nevet viselő területen áll. Az örökérvényű alkotást Bezerédi Gyula szobrászművész készítette, amerikai magyarok megbízásából.
A George Washington-szobrot Theodore Roosevelt látogatása követte 1910-ben, amikor már nem ő volt ugyan az USA elnöke, tavaszi európai körútra indult: három napot időzött Budapesten, ahol többek között az általa nagyra tartott Mikszáth Kálmánnal is találkozott.
Ezután több mint 50 évbe telt, amíg újabb elismert amerikai politikus fordult meg Budapesten: Richard Nixon 1963 nyarán alelnökként járt a fővárosban, ahol a fő látványosságok mellett, amilyen például a Halászbástya, a Fény utcai piacot is bejárta. 1982-ben visszatért Budapestre, ekkor Kádár Jánossal is tárgyalt.
A legemlékezetesebb látogatásra 1989-ben került sor, amikor egy héttel Kádár halála után George Bush hivatalban lévő amerikai elnökként töltött három napot az akkor éppen a rendszerváltás mámorában úszó Budapesten. Itt töltött idejének ominózus pillanata volt július 11-ei beszéde a Kossuth téren, amely során széttépte előre megírt beszédét és rögtönzött monológba fogott a magyarok vendégszeretetéről és a reformok úttöréséről. Az esőben álló nép számára Bush fesztelen, mindössze pár perces beszéde maga volt a szabadság szimbóluma.
Másnap sem tétlenkedett: négy kilométert futott a Pasaréti úti Vasas-pályán, néhány testőre és a becsatlakozó budapesti futók társaságában.
A Bush-emlékszobrot megelőzte azonban a Ronald Reagannek állított, 2,2 méter magas bronzszobor a Szabadság téren, amelyet 2010-ben adtak át. Az alkotás Reagen elnök a hidegháború lezárásában és a kommunizmus felszámolásában játszott szerepének állít emléket.
Természetesen G. H. W. Bush legendás budapesti látogatása sem maradhatott szobor nélkül: Reagan után Máté István szobrászművész neki is méltó emléket állított a Szabadság téren 2020-ban, így az amerikai elnökök szobrainak száma háromra nőtt a fővárosban.
Amerikai gasztronómia, gyorsan
Az elnököknél csak egy dolog lehetett nagyobb hatással az emberekre: az étel. Az amerikai gasztronómia szókapcsolat hallatán a legtöbben egyre gondolunk: gyorskaja. És még csak rosszul sem tesszük, ugyanis az Egyesült Államok nagy részén valóban minden a fast (gyors) és a street (itt: utcai) ételek körül forog, még a tudatos étkezés aranykorában is.
Nem meglepő, hiszen az amerikai gyorséttermek története több mint száz évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy lengyel bevándorló, Nathan Handwerker, megnyitotta az első hot-dogos bódét a brooklyni Coney Islanden. Azóta hosszú út vezetett a ma ismert és a világban szinte mindenhol elérhető gyorsétteremláncokig, az viszont tagadhatatlan, hogy a McDonald fivérek úttörő rendszere nélkül ma egészen mást értenénk gyorskaja alatt: az első McDonald’s étterem 1948-ban nyílt meg, és már akkor is gyors sült krumpli- és hamburgermenüjeiről volt híres.
Magyarországon 40 évet kellett várni az első mekis hamburgerig, amely a Váci utca melletti Régi Posta utcában vált először kaphatóvá; korabeli tudósítások szerint összesen 10 ezer embert szolgáltak ki a nyitás napján.
Ahogy Amerikában, úgy Magyarországon is újabb gyorsétteremláncok követték a McDonald’s megnyitását: itthon 1991-ben tárta ki kapuit az első Burger King az Oktogonnál, amelyet egy évvel később a Király utcai KFC és Pizza Hut követett.
Ma már számos budapesti étterem várja vendégeit minőségi amerikai ételekkel, többek között szaftos hamburgerekkel, ropogós csirkeszárnnyal, coleslaw salátával, sajttortával és persze, brownie-val. A teljesség igénye nélkül ajánljuk amerikai gasztrokalandokhoz a TGI Fridays-t, a Sunny Dinert, a Hard Rock Cafét és a Lucky 7 Burgerst.
Az amerikai kávéért és sütiért sem kell szerencsére óceánokat átszelnünk, hiszen ma már olyan franchise üzletek hozzák Budapestre Amerikát, mint a Starbucks (a McDonald’s után a második legnagyobb amerikai franchise) vagy a The Box Donut.
Amerikai fényűzés Budapesten
A hamburgereken túl van még valami, ami Budapest városképének részévé vált, méghozzá amerikai mintára: a plázák. Az amerikai fényűzés a plázákban öltött csak testet igazán, már az 1950-es évektől kezdve, amikor megnyitott a mai modern mallok első elődjének tekinthető Southdale Center a Minnesota-beli Edinában. Ez a bevásárlóközpont volt az Egyesült Államok első plázája, ami 1956-os megnyitását követően hamar a háború utáni fogyasztói társadalom szimbólumává vált.
Magyarországon 1994 októberéig kellett várni az amerikaihoz hasonlóan felszerelt, a vásárlói igényeket maximálisan kielégítő bevásárlóközpontra: ekkor kezdték el építeni a Váci úti Duna Plazát. A Soproni Szabó Attila által tervezett épületben többek között korcsolyapálya, mozi, bowlingcentrum, játékterem, kaszinó, posta, patika, bank és tisztító is helyet kapott. Az MTV híradójának beszámolóját a Duna Plaza megnyitásáról ITT tudjátok megnézni.
Ezután nem volt megállás, sorra épültek egymás után a csillogó bevásárlóközpontok a fővárosban: mindössze egy hónappal később adták át a Pólus Centert, amit még a kilencvenes években követett az Euro Park, a Lurdy Ház, a Mammut és a Westend, majd a 2000-es években a MOM, az Árkád, az Arena és az Allee, végül pedig a 2010-es években a Corvin Pláza és a KÖKI zárta a sort. 2012-ben a plázastoptörvény vetett véget az őrületnek, amit viszont, úgy néz ki, a hamarosan átadásra kerülő, 55 ezer négyzetméteres Etele Plaza írhat elsőként felül.
A plázákon kívül – bár a valóságban sokszor épp, hogy belül – a kaszinók, pontosabban Las Vegas vált az amerikai csillogás szimbólumává. Az első legális kaszinó valójában Velencében nyitott meg 1638-ban, sőt, maga az elnevezés is az olasz ‘casino’ szóból ered, melynek jelentése házacska. A szó a legális kaszinók megjelenése előtti időkre utal, amikor privát házak elégítették ki a leggazdagabbak szerencsejáték utáni vágyait.
A szerencsejáték alfája és omegájaként emlegetett Las Vegas 1905-ös alapítása előtt a kaszinók bejárták Európa egy részét, többek között Párizsban és Monte Carlóban vonzották az értelmiségi réteget, amelynek tagjai politikai vitákat is folytattak az asztaloknál. Habár az első kaszinó már 1931-ben megnyitott az angyalok városában, 1966-ban indult csak meg igazán a hotel- és kaszinóépítés Howard Hugh üzletembernek köszönhetően.
A magyar fővárosban is belekóstolhatunk az amerikai fényűzésbe a Las Vegas Casinonak hála, amelynek egységei az előbb említett, évtizedekre visszanyúló hagyománynak budapesti helytartói: jelenleg öt helyszínen, a járványügyi korlátozások betartása mellett várják a vendégeket, amelyek közül négy kaszinóban (Sofitel, Corvin sétány, Atlantis, Tropicana) izgalmas promóciós játékokon is részt vehetünk március elejéig. Bővebb infót erről ITT olvashattok.
