A tavasz (és ezáltal remélhetőleg a jobb idő) közeledtével egyre több időt tudunk a szabadban tölteni és lehetőségünk nyílik felfedezni Budapest rejtett kincseit is. A belvárosból könnyen megközelíthető, Pasaréten található Napraforgó utcai kísérleti lakótelep ideális úti cél mindazoknak, akik egy csendes környezetben szeretnének sétálni és nem utolsósorban szemügyre vennék a magyar Bauhaus kiemelkedő alkotásait.
Bauhaus vagy modernizmus?
Budapest számos kerülete büszkélkedhet gyönyörű múlt századi villákkal, az azonban, hogy egy egész utca azonos stílusú, egymáshoz tervezett épületeket sorakoztasson fel, teljesen egyedülálló. A Napraforgó utcai kísérleti lakótelep az 1930-as években Európában már népszerűvé vált Bauhaus-eszme magyarországi csúcsalkotása és kivitelezése nemzetközi szakmai körökben is elismerést nyert.
A Bauhaus a közvélekedéssel ellentétben nem egy stílus, sokkal inkább egy jelenség vagy mozgalom, ami a 20. század jelentős részét irányította és szabad utat engedett a modernista stílus kibontakozásának.
A modern mozgalom hívei, ezáltal a Bauhaus iskola tanulói is, a mértani idomokból dolgoznak (mint például a kocka, a hasáb és a félhenger), amelyeket aszimmetrikusan illesztenek egymáshoz, ezáltal különleges formákat adva az épületnek. Emellett, nem szabad elmenni a hatalmas, rengeteg fényt beengedő ablakok és erkélyajtók mellett sem: a mozgalom követői kifejezetten törekedtek a napfényes, tágas és levegős épületek kialakítására.
A híres lakótelepi kísérlet
A kísérleti lakótelep ötletét egy Budapesten tartott nemzetközi építészkongresszus adta, ahol a Fővárosi Közmunkák Tanácsa egy szakmailag érdekes és kihívásokkal teli ötlettel állt elő: felvetették a kérdést, hogy lehetséges-e száz négyszögletes telekre különálló kertes villaépületet építeni. A Magyar Mérnök- és Építészegylet tagjai a stuttgarti Werkbund lakótelep alapján kivitelezhetőnek tartották a tervet, így megkezdődött a kísérlet, és beindult az épületek tervezése.
Végül elkezdődött az építési folyamat, ami szigorú kikötések mellett zajlott, mint például maximum 25 százalékos lehetett a telkek beépíthetősége, a házaknak kettő-négyszobásnak kellett lenniük, és mindenképpen háromméteres távolságban helyezkedhettek el a telekhatártól. Továbbá, kikötés volt az áttört, alacsony lábazatú, egységes kerítés is. Az elkészült lakótelep köré pedig egy kellemes, nyugodt, családi övezetet képzeltek el.
A területet 22 családi-és ikerház számára parcellázták fel, a házakat pedig a kor neves építészei tervezték, akik szándékosan nem konzultáltak egymással a házak kinézetét illetően, ennek köszönhető a villák változatos és sokféle stílusa. Többek között Kozma Lajos, Hajós Alfréd, Molnár Farkas, Breuer Marcell és Fischer József is lehetőséget kapott egy-egy villa megtervezésére.A kivitelezést sem bízták rá akárkire, ezt a korszak legelismertebb cége, a Fejér és Dános végezte, akik számos más világhírű projektet is magukénak tudhattak. Különleges volt még az, hogy ellentétben Európa más országaival, a Napraforgó utcai lakótelepet nem állami beruházásból, hanem magánkezdeményezésként, több vállalkozó bevonásával finanszírozták.
Végül 16 családi- és három ikerház készült (így lett összesen 22 lakás), amelyek a korábban említett okból kifolyólag elég különböző stílussal rendelkeznek, viszont számos megegyező vonás összeköti őket: az egész lakótelepen egységes kerítés fut végig és a közvilágítást szolgáltató lámpaoszlopok is az egész utcában megegyezőek. Az utca környezetével kapcsolatos célok is érvényesülnek: a villák növényekkel teli kertjeit szépen rendben tartják, és az egész környéket a csend és nyugalom jellemzi.
A munkálatok befejezésével, a “Pasaréti úti kislakásos mintatelep” felavatására 1931. november 9-én került sor, amely során Ripka Ferenc Budapest főpolgármestere ünnepi beszédében fejezte ki a város elismerését a tervezők felé, és a kísérletet sikeresnek titulálta.
A lakótelep ma
A Napraforgó utcai villák azóta is magántulajdonban vannak, szerencsére olyan emberek kezében akik tisztában vannak ingatlanjaik műemléki értékével és eszerint is bánnak velük, ennek köszönhetően a házak jó állapotban vannak és máig eredeti pompájukban díszelegnek az arra járók nagy örömére. A házakon feltűnő emléktáblák hirdetik az adott épületet tervező építész nevét, azonban ezeket érdemes kritikus szemmel olvasni, mert azóta kiderült, hogy több tervező neve is rossz házon van feltüntetve.
Ugyan az enyhén szólva borsos árú lakótelepi ingatlanok nagy része állandó tulajdonosok kezében van, ha elég szemfülesek vagyunk, néha-néha feltűnhet egy eladó vagy kiadó lakáshirdetés a különböző ingatlanportálokon, amelyekre megéri rákattintani, hiszen így a nagyközönség előtt elzárt impozáns enteriőrökbe is betekintést nyerhetünk.
Ha pedig sétánk során továbbgyönyörködnénk a budai villák sokféleségében, érdemes körbejárnunk a Pasarét többi utcáját is, ahol hasonló épületcsodákra bukkanhatunk.
Megközelítés
A kísérleti lakótelep Pasaréten, a Napraforgó utca 1-22. között található.
Tömegközlekedéssel a legegyszerűbben a BKK 56-os és 61-es villamosjáratának Zuhatag sor vagy Nagyhíd megállójától közelíthető meg 1-2 perces sétával, vagy 5-10 perc alatt az 5-ös busz Pasaréti téri végállomásától, illetve a 29-es és 129-es buszok Bölöni György utcai megállóhelyétől.