Habár az ódon, vaskos falakkal körbevett középkori várak kedvelőinek a török pusztítások majd az azt követő Habsburg várrombolások miatt Magyarországon különösen nehéz sorsuk van, fényűző, Disney-mesékbe illő kastélyok terén már sokkal jobban áll országunk. Mutatjuk, hova vezessen utatok, ha egy kis főúri pompára vágynátok! Jöjjenek a Magyarország legszebb helyei sorozatunkban: a legszebb kastélyok.
BOTANIQ Turai Kastély, Tura
Válogatásunkat a tavaly nyáron luxusszállóként újranyitott turai Schossberger-kastéllyal kezdjük. A Budapesttől nagyjából háromnegyed órás autóútra található kisváros Loire-menti kastélyokra emlékeztető éke 1883-ban épült fel neoreneszánsz stílusban, az Andrássy út számos magánpalotáját is jegyző Bukovics Gyula tervei alapján. A megrendelő Schossberger Zsigmond zsidó dohánykereskedő család sarja, apja 1863-ban kapta meg a nemesi címet Ferenc Józseftől, a bárói címet is elnyerő utód hatalmas vagyonát pedig arra használta fel, hogy a Rothschildok angliai otthonaként szolgáló Halton House mintájára maga is egy rangjához méltó családi kastélyt építtessen. A házat a II. világháborúban először a németek foglalták el, majd a szovjetek használták hadikórházként, aztán egészen 1973-ig iskola működött a falai között. Ezután évtizedekig üresen állt és málladozott az épület, egészen a mostani felújításig. A különleges kastélykert előzetes regisztrációval, 2500 forintért látogatható.
Brunszvik-kastély, Martonvásár
Az ország egyik legszebb kastélyának tartott martonvásári Brunszvik-kastély építése a 18. század végén vette kezdetét, míg mai neogótikus alakját az 1870-es években, a Brunszvik Géza vezette átépítések után nyerte el. Eredetileg a régi nemes Beniczky-család tulajdonát képezte az a földszintes barokk kúria, amit a birtokkal együtt Mária Terézia Brunszvik Antalnak adományozott éppen 250 évvel ezelőtt, és ahol Beethoven is többször megfordult: Brunszvik Jozefinhez írt szerelmes leveleit az Agroverzum Tudományos Élményközponthoz tartozó Emlékmúzeumban őrzik. Brunszvik Antal fia, Ferenc az 1820-as években klasszicista stílusban álmodta újra a kastélyt, valamint egy gyönyörű, 70 hektáros, tóval és szigettel megspékelt angolkertet varázsolt köré, a Városligetet is tervező Heinrich Nebbien segítségével. Az utolsó kisebb változtatásokon az 1920-as években esett át az épület, ami ekkor már a Dreher család tulajdonában volt. Az Emlékmúzeum-Kastélypark kombinált felnőtt belépő 2000 forint, míg csak a parkba 900 forintért tehetjük be a lábunkat – majd, ha a járványhelyzet alábbhagy.
Esterházy-kastély, Fertőd
A magyar Versailles-ként is emlegetett fertődi Esterházy-kastély a Magyarországon csak szórványosan fellelhető barokk-rokokó építészet legjelentősebb képviselője. Elődje az 1720-ban felhúzott sarródi vadászkastély, melyet a fényűző életviteléről ismert Esterházy “Fényes” Miklós megbízásából 1766-ra a ma is látható főúri kastéllyá alakítottak. A kastély hamar a színművészet, a zene, a képzőművészet és a világraszóló bálok központja lett: Joseph Haydn számos operát, vígoperát és szimfóniát szerzett a Miklós herceg szolgálatában töltött több mint két évtized alatt. A Nemzeti Kastélyprogram keretében megújuló épületegyüttest impozáns franciapark veszi körül, mely 200 hektáros területével és megannyi látványosságával a barokk kertművészet legérettebb magyarországi alkotása.
Esterházy-kastély, Tata
A tatai Öreg-tó partján álló barokk műemlék, az Esterházy-kastély sok évnyi, kutató-, tervező-, és felújítási munkát követően hamarosan megnyitja kapuit. A diplomáciatörténetileg is jelentős épületegyüttes, amely fénykorában császárokat, királyokat, hadvezéreket és grófokat fogadott, kulturális és közösségi térként megújulva várja majd a látogatókat. A rendhagyó térszerkezetű kastélyban a Béke-szigete című, élményalapú tárlat mutatja be az Esterházyak hétköznapjait és nemzetközi jelentőségét. A korhűen berendezett termekben izgalmas műtárgyak mesélnek a grófi család múltjáról, amit a barokk enteriőrökbe komponált animációs filmek, érintőképernyős tartalmak és a digitális tárlatvezető alkalmazás is még átélhetőbbé tesz a látogatók számára.
Festetics-kastély, Dég
A dégi Festetics-kastély 1815-re épült meg Pollack Mihály tervei alapján, aki pár évtizeddel később már a Magyar Nemzeti Múzeum munkálatait felügyelte. Megrendelője a magyarországi szabadkőművesség egyik legaktívabb tagja, Festetics Antal volt, aki a páholyok 1795-ös betiltása után megvásárolta a Habsburg birodalomban fellelhető valamennyi szabadkőműves iratot, hogy aztán itt, a kastélyban kialakított levéltárban helyezze el őket. A felújítás alatt álló, szép arányú kastélyt az ország legnagyobb, jelenleg is szabadon látogatható angolparkja veszi körül, melynek egyik legszebb eleme az 1891-es építésű, külön kis szigeten álló hollandi ház: a vöröstéglás épület földszintjén eredetileg egy tehénistálló működött, az emeleten pedig a tüdőbeteg gróf Festetics Andorné lakosztálya kapott helyet.
Festetics-kastély, Keszthely
A Keszthely szívében fekvő barokk kastélyt Festetics Kristóf kezdte építtetni 1745-ben. A családi kastély építéstörténetének második szakasza Festetics (I.) György nevéhez fűződik. Az átalakítási munkálatok 1792-ben indultak el, amikor a klasszicizáló késő barokk stílusú déli szárny felhúzása megkezdődött. A kastély építéstörténetének harmadik, historizáló stílusú szakasza 1883-87 között valósult meg, mely Festetics (II.) Tasziló nevéhez kötődik. Új, nagyméretű szárnyat emeltetett, mely a báltermek és a vendéglakosztályok befogadására szolgált, amit tornyos középrésszel kapcsolt a régi épülethez. Az épület ekkor nyerte el mai végleges alakját. Magyarország leglátogatottabb kastélya öt épületben hat állandó tárlattal várja a látogatókat, melyek minden generáció számára felejthetetlen élményt nyújtanak. Rangos zenei rendezvények és különleges események egész sora teszik még színesebbé a programpalettát. Amíg a jelenlegi helyzetben a kovácsoltvas kapuk zárva vannak, a Minecraft segítségével tehettek virtuális sétát az kastélyban.
Forgách-kastély, Szécsény
Az 1975-ben megnyitott Kubinyi Ferenc Múzeum helytörténeti, régészeti és vadászati-vadgazdálkodási kiállításainak helyet adó Forgách-kastély elődjének, a szécsényi várkastély építése a 14. század második harmadában vette kezdetét: az évszázadok során magát fallal körülvett, többtornyos, négyszögletes épületegyüttessé kinövő várkastély fénykorának a török pusztítás, jobban mondva az attól való félelem vetett véget. 1663-ban a várat védeni hivatott idősebb Koháry István a közeledő török hadak elől a biztonságosabb Fülekre vonult vissza, persze csak miután a várat felgyújtotta. A romos épületet fia, az ifjabb Koháry javíttatta ki, a ma látható, H-alaprajzú, barokk stílusú épületet azonban már a Forgách-családnak köszönhetjük, akik az 1753-1763 között lezajlott nagyszabású átalakítást elrendelték. A kastélyhoz északról csatlakozó egykori angolpark ma természetvédelmi terület, és a jelenlegi korlátozások ideje alatt is szabadon látogatható.
Károlyi-kastély, Füzérradvány
Az ország északkeleti csücskében, a Zempléni-hegység lábánál találjuk a 16. századi alapokon nyugvó füzérradványi Károlyi-kastélyt, melyet Réthey Péter építtetett késő-reneszánsz stílusban. 1860-1877 között lezajlott reprezentatív átépítését a kastélyt a 17. század vége óta birtokló Károlyi család sarja, Károlyi Ede rendelte meg, amelyhez a terveket Ybl Miklós készítette. A kívül a romantika és az eklektika stílusjegyeit felvonultató épület belül az olasz reneszánsz fényűző világával és firenzei mesterek berendezési és használati tárgyaival várja rövidesen a látogatókat, míg a kastély 97 hektáros angolparkja több száz éves faóriásaival és kivételes klímájával varázsolja el a jó levegő és a sok zöld iránt fogékonyakat. A kastély felújítás miatt jelenleg nem látogatható, a parkot azonban bárki egyénileg felfedezheti.
Károlyi-kastély, Fehérvárcsurgó
Székesfehérvártól 20 kilométerre, a Bakony és a Vértes közötti Móri-árokban fekszik a Károlyiak angol klasszicista stílusban felépített kastélya, melynek tervezője az osztrák Heinrich Koch, művezetője pedig a család házi építésze, Ybl Miklós volt. Az U alaprajzú, száz szobás kastély 1844 és 1858 között került kiépítésre a korábban a Perényi család által birtokolt barokk kastély felhasználásával, legutóbbi átalakítására pedig 1910-ben került sor, mikor is a díszudvari homlokzat eklektikus kiképzést kapott. A 40 hektáros, gyönyörűen felújított ősfás park által körülölelt kastély falai között jelenleg szálloda és étterem működik, de idegenvezetéssel megtekinthető az épület történetéről szóló tárlat, illetve a mintegy 6000 kötetes díszkönyvtár is.
L’Huillier-Coburg-kastély, Edelény
Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélyát 1716-ban kezdte el építeni a Buda 1686-os visszafoglalásában is résztvevő Jean-François L’Huillier. A kastélyon az 1760-70-es években végzett jelentős átalakításokat L’Huillier unokája, Ludmilla, és férje, gróf Esterházy István – az ő megrendelésükre készült el például az egyik legnagyobb összefüggő magyarországi rokokó falfestmény-sorozat. Az edelényi uradalom 1831-ben került a Coburg család tulajdonába, akik nem is annyira mint főúri rezidencia, hanem gazdasági céljaik elérésének eszközeként vették használatba a kastélyt és a hozzá tartozó épületeket. Az újra régi pompájában tündöklő, a Holt-Bódva és a Bódva folyó által körülvett, fordított cour d’honneur-ös (tehát az előkert helyett hátrafelé néző, U-alakú udvarral ellátott) műemlék ma az Edelényi kastélysziget nevet viseli, jelenleg pedig kizárólag virtuálisan látogatható.
Majki Kamalduli remeteség, Oroszlány – Majk puszta
1733-ban az akkori horvát bán, későbbi országbíró Esterházy József úgy döntött, hogy remeteséget épít a némasági fogadalmat tett kamalduli szerzeteseknek a birtokai közé tartozó Majkpusztán. Az alapkőletétel egészen 1753-ig váratott magára, a magyar arisztokrácia adományaiból finanszírozott építkezés pedig 1770-ben zárult le: a rendházból, templomból és 17 cellaházból álló, zárt egységet alkotó barokk remeteség szinte alig változott az elmúlt évszázadok során, habár maguk a szerzetesek csak a rend 1782-es feloszlatásáig örülhettek új otthonuknak. A kolostor és a remeteházaknak, illetve a csonka templomtoronynak helyet adó klauzúra felújítása hamarosan befejeződik, a kolostor épülete azonban addig is zavartalanul látogatható – persze csak a korlátozások feloldása után.
Nádasdy-kastély, Nádasdladány
Hazánk egyik legszebb romantikus kastélya az angol tudor-stílusban épült, 1886-ban befejezett, nádasdladányi Nádasdy-kastély. Az épületet, gróf Nádasdy Ferenc és felesége Gróf Zichy Ilona álmodták meg. A feleség korai halála miatt azonban a szerelmi fészek megvalósítása már Nádasdy Ferencre maradt, aki Linzbauer István és Hauszmann Alajos által tervezett kastély szobáit úgy rendezte be, mintha hitvese még élne. A mozgalmas architektúrájú birtokközpont legszebb részei közé tartozik a káprázatos ősök csarnoka, a szintén faburkolatos könyvtár, valamint az épületet övező tájképi kertben a csónakázótó. A Nemzeti Kastélyprogramban részt vevő épület műszaki átadása már lezárult, most a bútorozás és a kiállítás építése zajlik, ami azt jelenti, hogy az ünnepélyes megnyitóig már nem kell sokat várnunk.
Püspöki Palota, Sümeg
A sümegi várhegy lábánál található, 1755-ben befejezett, saroktornyos barokk palota építtetője Padányi Biró Márton veszprémi püspök volt, aki így nyilatkozott az épületről: “Olyan, Magyarországon még nem látott szépségű és eleganciájú rezidenciát építettem, aminek csodájára jár a világ”. A később a veszprémi püspökök nyaralójaként hasznosított épületegyüttes a 19. század során klasszicista stílusban került átépítésre, leegyszerűsítésre, ám a barokk és rokokó freskókkal díszített, kétszintes Szent Márton-kápolna és az Atlasz-szobrok által alátámasztott, mellvédes erkéllyel koronázott kapuzat ma is eredeti képüket mutatják. A felújítási munkálatok végeztével és a járványügyi korlátozások feloldásával a palota “Tágra nyílt szemmel” nevet viselő interaktív kiállítása, a szomszédos 17. századi ferences kegytemplom és a sümegi vár felkeresése remek egész napos elfoglaltságot fog nyújtani minden érdeklődő számára.
Széchenyi-kastély, Nagycenk
A 2016-ban nemzeti emlékhellyé nyilvánított nagycenki Széchenyi-kastélyt Széchenyi Antal gróf és generális építtette a majki remeteséget is jegyző Franz Anton Pilgram tervei alapján. A barokk kastély építése 1741 körül kezdődött és 1750-re fejeződött be, mai, javarészt klasszicista formáját viszont csak Széchenyi Ferenc átépítései után, 1800-ra nyerte el. Cenki műgyűjteményét és könyvtárát felajánlotta a magyar nemzet javára, ezzel ő lett a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchenyi Könyvtár alapítója is. A kastélyhoz Széchenyi István is hozzányúlt, az 1834-1840 között zajló korszerűsítés során fürdőszobák és vízöblítéses WC is kialakításra kerültek az épületben. Ugyan az emlékmúzeum és a kastélykert felújítás miatt zárva tartanak, a Széchenyi-mauzóleum a korlátozások feloldása után újra látogatható lesz.
Wenckheim-kastély, Szabadkígyós
A szabadkígyósi épületegyüttes csupán egy a thüringeni származású Wenckheim család számos Békés megyei kastélya közül, szépség tekintetében azonban valamennyi rokonát maga mögé utasítja. A 365 ablakkal, 52 szobával és 4 bejárattal rendelkező kastély 1875 és 1879 között épült fel Ybl Miklós tervei szerint, neoreneszánsz-eklektikus stílusban, melyhez a legnagyobb ihletet Németország reneszánsz palotái szolgáltatták. A Wenckheim Frigyes és felesége, Wenckheim Krisztina által 1882-ben belakott rezidencia saját kápolnát, dolgozót, télikertet, női zeneszalont és férfi pipázót is kapott. A főbejárat előtt szökőkutas medencével ellátott franciakert került kialakításra, míg a kastélyt egy 23 hektáros angolpark veszi körül tóval, szigettel, hidakkal. Az épület jelenleg felújítás alatt áll, a kastélypark a korlátozások feloldása után azonban újra látogatható lesz.