Mára szinte mindenki számára ismert a fast fashion fogalma. Az emberek többsége ilyen boltokban vásárol ruhát, hiszen ezek az üzletek megfizethető áron kínálnak divatos termékeket, széles választékban. Lehet, hogy elsőre nem is gondolnánk, de ezeknek az olcsónak mondható divattermékeknek az előállítása és a későbbi megsemmisítése elég nagy teher a bolygónk számára.
A KSH adatai szerint 2013 óta egyre csak nő a magyarok igénye az olcsón elérhető, azonban kevésbé jó minőségű ruhák iránt. Mindig mindenből a legújabbat akarjuk, de vajon mikor lesz elég?
A divatipar helyzete 2020-ban
Az emberiség jelentős része manapság nem azért vásárol, mert valóban szüksége van ennyi mindenre. A közösségi média terjedésével egyre fontosabbá vált a társadalom számára a megjelenés, és az, hogy mit mutatunk magunkból a külvilág felé, ezért folyamatosan egyre nagyobb nyomás helyeződik az emberekre a külső megjelenést illetően. Mivel sokan nem engedhetik meg maguknak a designerdarabok megvásárlását, ezért a piacot elárasztó, olcsóbban beszerezhető divatáruk felé fordulnak. Az ilyen üzletek kollekciói évszakonként 4-5 alkalommal cserélődnek, a meg nem vásárolt ruhák pedig általában szomorú sorsra jutnak: szeméttelepeken végzik, vagy egyszerűen megsemmisítik őket. Ez pedig jelentősen hozzájárul a víz-, a talaj- és a levegőszennyezettséghez, olyannyira, hogy a divatipar ma már világszerte a globális szén-dioxid-kibocsátás 10%-ért felelős.
Pár érdekes adat a ruhavásárlásról:
- Az Egyesült Királyságban percenként két tonna új ruhát vesznek az emberek, ennek a 40%-át pedig egyszer sem viselik.
- Magyarországon az elmúlt években több mint 20 millió tonna textilhulladék keletkezett, melynek nagy része szintetikus, tehát nem lebomló anyag.
- Egyetlen farmer elkészítéséhez minimum 10.000 liter víz szükséges. Ezt a mennyiséget egy átlagos ember tíz év alatt issza meg.
A feleslegessé vált ruhadarabok égetés útján történő megsemmisítése hasonlóan káros a környezetre, mint például a dohányzás, ami a világon jelenleg több mint 1 milliárd embert, Magyarországon 2 millió főt érint közvetlenül. Az égés során keletkező füsttel a levegőbe és így a szervezetünkbe kerülő anyagok mindenkit érintenek, így lesz a dohányzáshoz hasonlóan társadalmi probléma a ruházati cikkek gyors cserélődése. Napjainkban a fogyasztók hozzáállása már megváltozott több hétköznapi, ártalmas dologgal kapcsolatban, például a műanyagokkal, elektromos autókkal, napelemekkel, fűtéskorszerűsítéssel vagy a tudatos táplálkozással is. Ennek a változásnak kell még markánsabban jelen lennie a ruháinkhoz való viszonyunk és a dohányzás esetében is.
Az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA) már megállapította, hogy a cigaretta égése közben keletkező füstben lévő több ezernyi vegyi anyagból 93 káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Ezért a cigarettafüst megszüntetése legalább olyan fontos, mint a többi légszennyezést okozó egyéb tényező kiiktatása – úgy, mint ruhák égetése, szmog, autók kipufogója, fűtés során levegőbe kerülő káros anyagok –, amelyek jelen vannak a mindennapjainkban. Épp ezért a legjobb az, ha egyáltalán nem dohányzunk, így óvhatjuk legjobban a saját és szeretteink egészségét. Ha már dohányzunk, akkor pedig törekedni kell a mihamarabbi leszokásra, hiszen ezzel csökken a dohányzáshoz köthető megbetegedések kockázata. A leszokás nem könnyű, így aki elhatározta magát, azt támogatni kell. Viszont vannak olyanok, akik az ismert egészségügyi kockázatok ellenére sem hagyják abba a dohányzást. Ezeknek a felnőtt dohányosoknak lehetőségük van arra, hogy a cigarettához képest kevésbé káros alternatívát válasszanak. A tudomány és a technika fejlődésének köszönhetően napjainkban már léteznek különböző füstmentes technológiák. Ezek sem kockázatmentesek, hisz tartalmaznak például nikotint, ami erősen addiktív hatású és többek között megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást is. Azt viszont már tudjuk, hogy ezeknél a füstmentes technológiáknál a kutatások szerint a káros és potenciálisan káros anyagok közül lényegesen kevesebb szabadulhat fel, mint cigarettázás során. A környezetre gyakorolt káros hatásuk is kisebb lehet, mivel bizonyos technológiák használata során egyáltalán nem keletkezik csikk, de már van lehetőség számos elektronikus eszköz újrahasznosítására is.
Az öltözködés és a mindennapi önkifejezés folyamatában is fontos lenne tudatosítanunk magunkban, hogy nem a ruháink határozzák meg azt, akik vagyunk, és nem kell feltétlenül a boltok legújabb kollekcióit látva megrohamozni az üzleteket. Az új ruhák indokolatlan felhalmozásának mellőzésével és az újrahasznosítással, régi darabok újragondolásával, szülők, nagyszülők retro farmereinek elővételével rengeteget tehetünk azért, hogy óvjuk a környezetünket, hisz kevesebb ruhát kell előállítani és égetés útján megsemmisíteni, és az így keletkező füsttel kevesebb mérgező anyag juthat a légkörbe. Környezetünk védelme pedig egyre fontosabb szempont, az élet bármely területéről is legyen szó, divatról vagy akár dohányzásról.
Természetesen annál nincsen jobb, mint ha egyáltalán nem fogyasztunk dohány- és nikotintartalmú termékeket, és ha már dohányzunk, akkor minél hamarabb szokjunk le róla. De ha valamiért nem szokunk le, akkor tájékozódjunk, hogy milyen módon csökkentsünk az ártalmakat saját magunk és környezetünk számára.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
