A Felelős Gasztrohős Alapítvány 8 éve dolgozik a fenntartható étkezés népszerűsítésén, most velünk is megosztják, hogyan ehetünk zöldebben.
Szelektíven gyűjtöd a szemetet? Biciklivel jársz dolgozni? Szuper, máris tettél a Föld és a saját egészségedért. De mi a helyzet az étkezéssel? Szereted az avokádót? Hetente lecsúszik egy hamburger? Általában a szemétben landol az előző napi ebéded maradéka? Talán kevesebbet gondolunk rá, de étkezési szokásaink is nagyban befolyásolják, hogy mekkora az ökológiai lábnyomunk.
Növekvő szén-dioxid-kibocsátás, csökkenő édesvízkészlet, kihalófélben lévő fajok; csak néhány a nap mint nap érkező aggasztó hírek közül. Gondoltad volna, hogy sok más mellett, mindezekhez is hozzájárul élelmiszer-termelésünk? Ha mindezt konkrét adatokban szeretnénk kifejezni, olyan számokat kapunk, mint hogy a globális szén-dioxid-kibocsátás közel negyedéért élelmiszereink felelnek, a Föld édesvízkészletének 70%-át pedig a mezőgazdaság használja, a 28 ezer kihalással fenyegetett faj közül 24 ezer a mezőgazdaság és halászat miatt került veszélybe. A számok megdöbbentőek, azonban a jó hír az, hogy már apró változtatásokkal, egy-két szokásunk átalakításával is zöldíthetjük étkezésünket. A Felelős Gasztrohős Alapítvány három alappillért határoz meg a környezettudatosabb étkezéshez.
Egyél helyit és szezonálisat
Tudtad, hogy a csipkebogyó közel hússzor annyi C-vitamint tartalmaz, mint a goji bogyó? Belegondoltál már, hogy hány ezer kilométert, hány hetet utazik az a banán vagy avokádó, mire hazánkba érkezik? És abba, hogy az út során milyen vegyszerekkel kellett kezelni, hogy még ennyi utazás után is ehető állapotú legyen? Egy-egy alapanyagunk átlagosan 1000 km-t utazik, mire a tányérunkra kerül, a szállítás során szén-dioxid kerül a légkörbe, és rengeteg kőolajat használnak fel az üzemanyagok előállításához. Emellett sokkal több csomagolást is igényel a messze földről érkező ételek szállítása, amivel komoly mennyiségű szemetet is termelünk.
Ezért ha teheted, válaszd a helyi és szezonális terményeket. Ha nem vagy biztos benne, hogy mit keress az egyes szezonokban, kövesd a Felelős Gasztrohős oldalát, vagy töltsd le az applikációjukat, melyben a fenntartható élelmiszer-lelőhelyek mellett a szezonális termények listáját is megtalálod.
Egyél kevesebb húst és tejterméket
Az egyik legforróbb téma manapság a húsevés kérdése, és környezetvédelmi szempontból sem mehetünk el a téma mellett. A húsipar az élelmiszeripar egyik legszennyezőbb ága; a mezőgazdasághoz kapcsolható üvegházhatású gáz (klímaváltozásért felelős gázok) a gázkibocsátás közel feléért felel. Emellett egy-egy szelet húsban rengeteg rejtett víz van, vagyis az állat felneveléséhez – kezdve a takarmánya megtermelésétől -, és aztán a húsipari termékek előállításához komoly mennyiségű édesvizet használnak fel. Ahhoz például, hogy egy hamburger a tányérünkra kerüljön, egy ember három évre elegendő ivóvizét használják fel. Ráadásul nem csak víz, de energia- és területigényes is az állattenyésztés; hatalmas, sokszor természetvédelmi területeket vetnek művelés alá, azért, hogy az általunk elfogyasztott állatoknak termeljenek eleséget.
Hús- és tejtermék fogyasztásunk csökkentésével, elhagyásával nagy terhet vehetünk le a bolygó válláról. Ha elsőre a vegetáriánus vagy vegán étkezéstől idegenkedünk is, már egy-egy húsmentes nap bevezetésével is sokat tehetünk. Ha pedig úgy érezzük, egyelőre még ez sem fér bele, akkor keressük a szabadtartásos vagy ökológiai mezőgazdaságból származó termékeket, vagy építsük be étrendünkbe a “kevesebb láb” elvét, és először csak cseréljük le a vörös húst szárnyasra, majd hazai halra és ezután növényi alapúra.
Az élelmiszer érték, ne pazarold
A boltban keringő illat miatt megvásárolt plusz egy kakaós csiga, a múlt heti ebéd maradéka a hűtő sarkában, a répa és krumpli héja a vasárnapi húslevesből mind beletartoznak az élelmiszerek azon egyharmadába, melyet globálisan elpazarolunk. Európában és az USA-ban összesen annyi élelmiszert dobunk a kukába, amellyel a Föld teljes lakossága háromszor jóllakhatna. A társadalmi problémák mellett az élelmiszerpazarlás környezetileg is sok gondot okoz. Amellett, hogy az élelmiszerekkel együtt a megtermelésükhöz szükséges energiát és vizet is elpazaroljuk, a szerves hulladék szemétlerakóra kerülésével is sok gond van. Mivel ezek a hulladékok magas nedvességtartalmúak, az égetésük szóba sem jöhet, a lerakón történő bomlásuk során pedig rengeteg üvegházhatású gáz, főleg metán keletkezik.
Kis odafigyeléssel, tudatosabb vásárlással azonban megelőzhetnénk a problémát. Vásárlás előtt írj listát, és semmiképp se menj éhesen a boltba! A megmaradt főtt ételt lefagyaszthatod, vagy kis kreativitással új ételt készíthetsz belőle. A zöldségek, gyümölcsök leveleit, héját is sok mindenre felhasználhatod, például csipszet vagy pesztót készíthesz belőle.
További ötletekért, tippekért és receptekért látogasd meg a Felelős Gasztrohős Alapítvány honlapját, vagy Facebook-oldalát! Hősködj velünk, egyél jól!