Állatstop: Ismerős kifejezés az állatvédőknek, annál meglepőbb sokszor a laikusok számára, akik úgy döntenek, családtagjaikat az ünnepek alkalmából élő állattal ajándékoznak meg szeretetük, törődésük kifejezése gyanánt. Puha háromszögfülek, végtelen simik, tappancstopogás, átszuszogott esték – gyakorlatilag terápiás hatású rájuk gondolni, olyan igazi, kristálytiszta öröm és boldogság egy négylábú társaságában lenni. Nem ilyesmi érzésre vágyik az ember ünnep idején? Ilyesmire. Szóval állatokat ajándékba? Azért gondoljuk át! Okkal dönt úgy a legtöbb állatvédő szervezet, hogy az ünnepek ideje alatt a örökbeadást szüneteltetik.
Az ünnepi időszakban mindennap lehet hallani magukra hagyott, megunt kutyákról, dobozban kidobott cicákról, visszaküldött nyuszikról, szélnek eresztett papagájokról, mindenféle állatról, akik ajándéknak és jó ötletnek tűntek először. Szívet melengető érzés belegondolni milyen boldogság terítené el arcát a család összes tagjának, ha az ünnepeket egy bolyhos szőrmók társaságában tölthetnék, főképp ha meglepetésként érkezne a házhoz. A valóság azonban merőben más, mint a fejünkben megszületett elképzelés. Számtalan esetben éri váratlanul a gazdákat, milyen elfoglaltságot jelent egy új jövevény a háznál, amit sok esetben igen rövid idő alatt nyűgként, kellemetlen meglepetésként, munkaként élnek meg a családtagok. A gyermekeknek szánt kisállatot a kicsi már az első napokban megunja, a szülő pedig úgy gondolja, a család mellett már nem fér bele vele is törődni, ha a gyermek nem vállalja a felelősséget.
Ezután jön a “vissza szeretnénk csinálni az egészet” elgondolás. Jó élmény volt, de elég, az állat visszamegy a telepre. De akit a szaporítótól pár tízezer forintént vettek, hova kerül vissza? Sajnos még a menhelyről örökbefogadott kutyák sem a telepre kerülnek, miután lemondtak róluk, sokszor a szaporítóktól megvett és megunt kisállatok sorsára jutnak: az ünnepek elteltével egyenesen az utcán találják magukat, ahol védtelenek, kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek és csak a szerencsésekre bukkan rá a szünidejét is mentésre feláldozó állatmentő. A felelős döntés a felnőttek kezében van, az ő kezükben a kulcs, hogy az állatok helyzetén változtatni lehessen – a “szerelem első látásra” nézetet és a gyermek nem átgondolt, nem hosszú távra szóló akaratának kielégítését felül kell írnia egy megalapozott, felkészült, többször, több oldalról körbejárt elhatározásnak, amiben nem az ember ideiglenes, rózsaszín ködös vágyai állnak a középpontban, hanem az állat érdekei előtérbe kerülnek.
A kedves élmények nagyon-nagyon felemelő részei a tartós ember-állat társas kapcsolatnak, az elköteleződés azonban elengedhetetlen, nem csak akkor, ha örömteli percekkel ajándékoz meg befogadottunk, de a kellemetlen, olykor nehéz pillanatokban is. Hatalmas boldogság lehet az állattartás, de nem felejthetjük el, hogy nagy munka is jár a csomaghoz. Amit az vállaljon, aki tud, aki szeretné, magának, és nem más nevében. Nem meglepiből, hanem átgondolva és felkészülve, nem az ünnepi sürgés-forgás, nagy érzelemtenger közepébe, hanem egy koncentrált, nyugodt időszak alatt, amit az első szoktató, egymásra hangolódó pillanatok igényelnek egy állatka érkezésekor. A leendő felelős gazdi pedig úgysem „EGY” kutyát (cicát, nyuszkót, papagájt), hanem jó esetben „A” kutyát (cicát, nyuszkót, papagájt) szeretné, az egyént és személyiséget, akiről lehetőségei és körülményei adottak, hogy felelősséget tudjon vállalni. A keresés és megtalálás folyamata pedig nincsen benne egy ajándékdobozban, pedig milyen fontos ez is!
Ha tudod, hogy valakid már javában menetel az állatvállalás felé, döntött és biztos a dolgában, te pedig nagyon szeretnéd megajándékozni, támogasd a döntését, de ne te hozd azt meg helyette. Támogasd az eszközök beszerzésével, edukatív könyvekkel, bármivel, ami hiányzik neki a készülődős készletéből. A történet élőlény része pedig érkezik majd, amikor mindenkinek a legjobb: gazdinak, jövevénynek.
Az ünnepi időszakban az állatvédők többsége a szünidő ellenére is szakadatlanul folytatja a mentést, köztük a Mindenki Fogadjon Örökbe Egy Kiskutyát alapítvány is, akik a gyeptelepi kutyák megmentésére idén is jótékonysági gyűjést szervez, hogy minél több gyeptelepen élő kutyust gazdihoz segítsenek.
A gyűjtést, ezáltal pedig a gyeptelepi kutyák kijutását az alábbi linken tudod te is segíteni, adományodból pedig a következőket tudják biztosítani az ideiglenes befogadókhoz eljuttatott állatok gondozásának részeként.
- 1.000 Ft-ból például 1 kg prémium száraztápot,
- 5.000 Ft-ból egy oltást,
- 15.000 – 40.000 Ft-ból egy kutya ivartalanítását tudjuk fedezni.
Az MFÖEK alapítvány ideiglenes befogadók segítségével ismerteti meg mentvényeit a városi élet alapjaival, majd személyiségüket, igényeiket figyelembe véve keresi meg nekik az igazán hozzájuk illő gazdit. Amennyiben anyagi támogatással nem tudsz hozzájárulni a gyeptelepi kutyákért szervezett gyűjtéshez, de örömmel segítenéd a mentés folyamatát és meg tudod osztani pár hónapra lakásod egy jövevénnyel, jelentkezz hozzájuk ideiglenes befogadónak! Befogadóként egy teljes csapat áll melletted, segíti a mentvényed gazdisodásét és egy melléd rendelt személyes koordinátor iránymutatásával, tanácsadásával egyengeted befogadottad mindennapjait.