Itt a tavasz, itt van újra, a legkülönfélébb színekben pompázó virágok mellett pedig több hívogató piknikező hely is kinőtt a földből. A Budapest Uncovered legújabb epizódjában öt darab kültéri, szuperzöld pihenő placcot ajánlunk nektek.
Károlyi kert
A Pest történelmi belvárosának szívében található, francia stílusú Károlyi kert egykori nemesi tulajdonosai, a tehetős Károlyi család nevét viseli – hatalmas palotájuk ma is áll, és ez adja a park nyugati térfalát. A Károlyi kert ősi gyökerei egészen a 17. századig vezetnek vissza, ezzel pedig Budapest legrégebbi kertjéről van szó. Habár az 1932-es közparkká való kinyilvánítása óta eltelt évtizedek során sok változás érte a kertet, a betondzsungel eme buja oázisa még mindig őriz valamit eredeti barokk bájából.
A romantikus sétányokkal szabdalt, hűsítő szökőkútnak, gyönyörű virágoknak, szigorúan nyírt sövényeknek és gyerekzsivajtól hangos játszótérnek is helyet adó kert közkedvelt célállomása a környékbeli családoknak, kikapcsolódni vágyó pároknak, a közeli irodák dolgozóinak, és a következő vizsgáikra a szabadban felkészülni vágyó egyetemistáknak. Ha pléded már van, de a piknik alapfelszerelés másik két kellékéről, a kajáról és a borról megfeledkeztél, ahelyett, hogy bepánikolsz, ugorj be a szomszédos Csendes Társba.
Városliget
Amellett, hogy az elmúlt években a Liget projektnél jobban egyetlen városfejlesztési téma sem tudta megosztani a közbeszédet, a Városliget továbbra is a budapestiek közkedvelt pihenőhelye. A világ első közparkja cím büszke tulajdonosaként a mai Városliget akkor még egy összefüggő lápot alkotó területén 1755-ben vette kezdetét a tudatos fásítás, méghozzá Mária Terézia rendelete alapján. Mai alakját József főherceg, Magyarország nádorának irányítása alatt kezdte elnyerni, köszönhetően az általa felállított Szépítő Bizottság áldozatos munkájának. A 19. század végén a Városliget a millenniumi ünnepségek centrumaként az egész világ látómezejébe került, és egy röpke évig mindenki erre a 100 hektáros földdarabra figyelt.
Manapság a Városliget több kikapcsolódási lehetőséget nyújt, mint valaha: elmélyedhetünk a művészetek világában (Szépművészeti Múzeum), tanulmányozhatjuk a Magyar Királyság történelmi építészeti stílusait (Vajdahunyad vára), jótékony hatású termálvízben relaxálhatunk (Széchenyi fürdő), bohócok és állatok mutatványain ámuldozhatunk (Fővárosi Nagycirkusz), testközelből ismerhetjük meg az állatvilág csodáit (Fővárosi Állatkert), mozoghatunk az ifjúsági sportpályán, vagy tarthatunk egy piknik kosaras mini-gasztrofesztivált a barátaink körében.
Nagyrét
A Margitsziget olyan, mintha természetszerető városlakók kollektív tudattalanja álmodta volna meg: minden oldalról víz veszi körül, pontosan a város közepébe ékelődik, így hát közel van mindenhez, ám százéves platánjai között sétálgatva mégis könnyen meg tudunk feledkezni a nagyvárosi lét hangos, gyors, és kaotikus oldaláról.
Itt mindent megtalálunk, ami az aktív pihenéshez kellhet, a látványos zenélő szökőkúttól kezdve az ingyenes vadasparkon, középkori romokon és egy különleges japánkerten át egészen a nemes egyszerűséggel csak Nagyrétnek hívott tágas tisztásig. Mielőtt megterítünk a Nagyrét selymes pázsitján, jól nézzünk szét, nehogy a piknik kosár véletlenül egy védett növényen landoljon!
Filozófusok kertje
A Gellért-hegy tetején kialakított Filozófusok kertje a város egyik legmisztikusabb, egyben legzöldebb titkos kis ékköve: nevét a kert déli csücskében helyet kapó szoborcsoportról kapta, melynek alakjai (Ekhnaton, Jézus, Buddha, Lao-ce, Ábrahám, Gandhi, Bódhidharma és Assisi Szent Ferenc) “egymás jobb megértéséért” szállnak síkra. A lélegzetelállító panorámával rendelkező park nem csak a városközpont felé tájolt padok képében kínál ülőhelyet, de szerény méreteihez képest meglepően nagy területen tudja fogadni a magukat filozófusra ivó piknik-társaságokat is.
Nehru-part
Az India első miniszterelnökének nevét magán viselő park 300 méter hosszan nyúlik el a jobb sorsra érdemes Bálna és a Petőfi-híd pesti hídfője között, egyik oldalról a rakpart és a Duna, másikról pedig a 2-es villamos sínjei által közrezárva. Az összesen 26,000 négyzetméteres liget az 1960-as években született meg, pár funkcióját vesztett, századfordulós raktárépület fejében. A Nehru-part jelenlegi formáját a 2016-os felújításnak köszönhetjük: a pesti Duna-part második legzöldebb kertje (az első hely címe az újlipótvárosi Szent István parknak jár) színes, multifunkciós műanyagpadokkal, számos sportolási lehetőséggel (többek között egy menő gördeszka parkkal), egy izgalmas játszótérrel, és hatalmas, piknik-pozitív zöldfelülettel várja Budapest polgárait.