Habár Budapest és a legközelebbi tengerpart között több száz kilométer húzódik, a vizekkel bőségesen ellátott főváros így is tisztességes mennyiségű szigettel büszkélkedhet, melyek természet és ember korokon átívelő együttműködésének eredményei.
Margit-sziget
A Margit-sziget a zöldre, kékre, és madárénekre vágyó városlakók legkedveltebb közparkja, a Duna közepébe éket verve várja az Árpád-hídról vagy a Margit-hídról érkezőket. A 92 hektáros, 500-méter széles sziget eredetileg három darabból állt, mai formáját pedig a 19. század során vette fel, miután a kisebb, északi Fürdő-szigetet elkotorták, a déli Festő-szigetet pedig hozzácsatolták. Habár a régészek hosszú évtizedek óta próbálják bizonyítani az ókori rómaiak jelenlétét a szigeten, az emberi tevékenység első dokumentált bizonyítéka a 12. század végére esik. A szigeten andalogva több középkori rom falaiba is belebotolhatunk, többek között a Ferences-rendi szerzetesek kolostorába, és a Domonkos-rendi apácakolostorba. Ez utóbbit IV. Béla királyunk, második honalapítónk építtette az 1242-es tatárjárást követően. A Domonkos apácák között nevelkedett és töltötte rövidre szabott élete nagy részét a király lánya, a sziget nevét adó Árpádházi Szent Margit, a legalantasabb munkákat is önként magára vállalva. A legendás romok mellett a sziget helyet ad még egy ingyenesen látogatható vadaskertnek, egy mindenféle színben pompázó vízű zenélő szökőkútnak, szállodának, fürdőnek, úszókomplexumnak, játszótereknek, egy japánkertnek, fitnessz parkoknak, valamint egy 5320 méter hosszú rekortán futópályának.
Csepel-sziget
48 kilométeres hosszával és 6 és 8 kilométer között ingázó szélességével a Csepel-sziget a Duna egyik legnagyobb, valamint legnépesebb szigete (a 165 ezer főből 76 ezren budapesti lakosok). A honfoglalás korában itt volt Árpád nemzetségének első székhelye (az Anonymous által lejegyzett legenda szerint a sziget a fejedelem kun származású lovászmesterének nevét visel) később azonban, a 20. század folyamán mint a főváros ipari szívcsakrája vált nemzetgazdasági jelentőségű földdarabbá. A gyárak és a lakótelepek mellett több fontos történelmi emlékkel is büszkélkedhet a sziget, úgy mint Savoyai Jenő barokk palotája, vagy a ráckevei gótikus stílusú szerb kolostoregyüttes.
Népsziget
Az Újpesthez egy keskeny, mesterséges földhíddal kapcsolódó Népsziget egy 50 hektáros, az anyatermészet átlal 2 kilométer hosszúra nyújtott félsziget, amelyet az újpesti vasúti híd segítségével Óbudáról is könnyen megközelíthetünk. A sziget első említésére egy 1695 szeptemberében keltezett Pest városának határaira vonatkozó dokumentumban találunk rá: akkoriban a Saban-sziget nevet viselte, a 18. és a 19. században már Pest-szigetként van feltüntetve a térképeken, míg a köznyelvben csupán a beszédes Szúnyog-szigetként emlegették. Az újpesti öböl (amely Népsziget félszigetté alakítása után, az 1830-as években jött létre) a 19. század második felétől kezdődően a magyar hajógyártás egyik évtizedeken át fontos szereplőjévé avanzsált, de a legnagyobb figyelem az 1920-as években érte. Ekkoriban ugyanis az egész ország Olimpia-lázban égett: az 1928-as nyári játékokat szerette volna Budapest megpályázni, a délvidéki görög családból származó Manno Leonidas a Népszigetnél alkalmasabb budapesti helyszínt nem is tudott volna elképzelni, így hát tervein szerepel motorverseny-pályától kezdve szállodán és kávézókon át a multifunkciós stadionig bezárólag minden finomság. Az utóbbi években a Népsziget sikeresen felkerült a kikapcsolódni vágyó szárazföldiek térképére, a csak a nyári évszakban üzemelő, remek Kabin Bárnak köszönhetően.
Óbudai-sziget
A kontinens egyik legnagyobb zenei fesztiváljának otthonául szolgáló terület a Duna budapesti szakaszának legnagyobb, teljességgel a város határain belül található szigete. A gyors sodrású folyó által szállított törmelékekből évmilliók alatt összeállt sziget 2750 méter hosszú és 108 hektáros területet fed le, és kedvelt hétvégi kirándulóhely, többek között óriáscsúszdás játszóterének köszönhetően. Az antikvitásban valószínűleg egy híd kötötte össze a mai Óbudával, aminek segítségével Aquincum római polgárai könnyedén, vízreszállás nélkül meglátogathatták a hatalmas méretekkel, és még nagyobb hatalommal büszkélkedő helytartói palotát. A Hadrianus császár nevéhez fűződő komplexumot az 1850-es években tárták fel, jelenleg egy vastag földtakaró alatt, a Golftanya területén várja a fényesebb jövőt és a további ásatásokat. A rómaiak távozását követő évszázadok hullámai viszonylag eseménytelenül koptatták a sziget partjait, létezése azonban 1835-ben, gróf Széchenyi István Óbudai Hajógyárának megalapításával végre újra értelmet nyert. Habár az országnak megannyi személyszállító hajót és teherhajót, uszályt, úszódarut, vontatóhajót, tolóhajót és jégtörőhajót adó gyár az előző évezred végén becsődölt, a sziget beceneve máig őriz egy darabot a “Hajógyári” dicső múltjából.
Szerző: Vizy Márton