A Várkert Bazár, az Anyaszínház és a Zsámbéki Színház közös szervezésében október 5-én új helyszínen, a Mikve Galériában mutatkozik be A kékszakállú herceg vára a Várkert Irodalom sorozat keretein belül. A száz éve bemutatott Bartók-opera prózai változatának különlegessége, hogy a nézők szobáról-szobára vándorolnak a színészekkel a kínzókamrától a hetedik ajtón át a végkifejletig, a budavári Mikve Galéria különleges tereiben.
Az igény folyamatosan felmerül, hogy mindent átadjunk és megkapjunk egy szerelemben, együtt létezésben. Ám ha minden titkunk, álmunk terítékre kerül, vajon marad-e bármi, ami miatt a másik fél emlékezni tud arra a rejtélyes valakire, akibe egykor beleszeretett?
Balázs Béla szövegkönyvének színpadra állítása Bartók zenéjének elhagyásával két ember lecsupaszított, egyszerű drámájává formálódik. Mivel a szövegnek a zene nem szab metronómot – az idő megállítható, sőt kitágítható. A darabban, ahogy az együttélésben is, rengeteg elakadást és újrakezdést láthatunk.
Az időbeli aszimmetria érzékelteti a lélek útvesztőinek rejtelmességét, illetve az álmok és a látomások szintjét is. Judit akaratos kulcskövetelése a játék egy pontján már Kékszakállú rémült víziójává válik. A nő minden mozdulata és mondata a férfi fejében visszhangzik tovább. A várbeli Mikve egyszerre reális és szimbolikus tér, hiszen nemcsak Kékszakállú termeit, hanem a kapcsolat megromló állomásait is jelképezi. Egyszerre asszociálható egy omladozó középkori vár falaival, egy erőddel és a rendőrségi hírekben olvasható fogva tartások alagsorával. A hagyományos operai megoldásokkal szemben ez az előadás az ajtók mögé is betekintést nyújt egy-egy emblematikus tárgy segítségével, a közönséget is bevisszük a szobákba.
Az előadás két ember rövid felfelé ívelő, majd hosszasan széthulló szerelmi viszonyát mutatja be. A bomlás folyamata lassú, a két ember személyiségének különbözőségéből indulunk ki, ami a kezdeti lelkesedés után az együttélés apró kellemetlenségein át hatalmas érzelmi viharokba torkollik. Judit egyre öntudatosabb, követelőzőbb és hisztérikusabb lesz, szerelme uralkodásba, hatalmi harcba csap át. Már nem megérteni és megmenteni akarja Kékszakállút, hanem kisajátítani és gyermekké tenni.