A 18. alkalommal megrendezett ARC-kiállítás idén is izgalmas témát jár körül. Ezúttal a hamissággal, fake dolgokkal számolnak le a plakátok, innen a 2018-as ARC mottója is: Unfake. A szeptember 21-e és október 7-e között meglátogatható kiállítás díjazottjaival interjúkat is készítettünk. A harmadik helyet elnyerő Sulyok Ábellel beszélgettünk
„A magyarországi állapotok elfogadása humorérzék nélkül lehetetlen” – interjú Sulyok Ábel, ARC-nyertessel
Mit tudhatunk rólad?
25 éves, végzett fizikus vagyok, idén szeptemberben pedig a doktori képzésnek fogok nekivágni. Az alkotás és a véleményem kreatív kifejezése mindig is kikapcsolódás volt számomra, ezért neveztem a 2018-as ARC pályázatra.
Korábban is indultál már az ARC-pályázaton?
Első alkalommal nyújtottam be pályamunkát az ARC-kiállításra. Saját magam kipróbálása miatt indultam a pályázaton, így teljesen meglepett és igen megtisztelőnek érzem, hogy helyezést érhettem el.
Az idei pályázat kulcsszava az „Unfake”. Hogyan azonosultál a témával, szerinted mi a legnagyobb „fakeség”, ami körbevesz minket?
Sajnos világunkat számtalan módon hálózza be a hamis, a valótlan, a látszólagos. A jól eladott félmegoldások és hazugságok azt a látszatot keltik az emberek egy részében, hogy minden rendben van és semmit sem kell tennünk a világ jobbá tételéhez. Illetve, ha valami még sincs rendben, majd megoldódik magától vagy megoldják mások. Az emberek másik részéből viszont kiveszik a bizalom a politikai vezetők és a többi ember iránt. Ez probléma globálisan, de kis hazánkban is. Úgy gondolom, hogy napról napra egyre többen egyszerűen csak becsukják a szemüket és inkább elfordulnak a kollektív gondolkodástól, felelősségvállalástól. (A nagy globalizálódásban szép lassan lokalizálódunk.) Legnagyobb hibaként tehát nem konkrét „fakeséget” tudok felhozni, hanem az okozott probléma (jelenleg) megoldhatatlanságát. Ha mégis ki kellene emelnem valamit, idehaza a politikai szemfényvesztést, világviszonylatban pedig a környezetszennyezés valós problémájának elrejtését említeném meg.
Mit gondolsz, mit kellene tennünk, hogy „unfake-ké” tegyük a világunkat?
Minél nyitottabbá és elfogadóbbá válunk, annál több ismeretünk lesz és annál inkább fel tudjuk ismerni a hamisat. A globalizálódó világgal való összhang megteremtése azonban nem csak egyéni felelősség, hanem kifejezetten politikai feladat is. Jelenleg a magyarországi politika teljes mértékben az elszeparálódást és az egyéni érdekek kiszolgálását támogatja súlyosan lemaradva mindazoktól az értékektől, amik valaha talán lehetővé teszik az egyenlő és fenntartható életmódot az emberiség minden tagja számára. Ezen változtatni kellene.
Hány pályamunkát készítettél idén?
Négy pályamunkát készítettem. Ezekből kettő is bekerült a kiállítandó művek közé.
Mi ihlette a nyertes alkotásod?
A 3. helyezést elnyerő pályaművemet utolsóként készítettem és eredetileg nem akartam beadni, mivel a pályamű kivitelezése nem tetszett. Az ötletet az adta, hogy az elmúlt években heti rendszerességgel jártam az M1-es autópályán és tapasztaltam a fokozatos romlását. Tudtam, hogy ezt a témát meg akarom ragadni, de igazán kiforrott ötletem sokáig nem volt.
Milyen hatást szerettél volna elérni a pályaműveddel? Mit szerettél volna kifejezni vele?
Plakáttervem elkészítésekor teljesen ösztönösen sikerült a magyar problémamegoldás, illetve struccpolitika általános módját egyszerre bemutatnom. Célom volt, hogy egy mindennapossá vált kellemetlenséget kifigurázzam, ám a keserűség átvetíthető legyen a hazai élet igen sok területére. Ezt a címválasztással is szintén hangsúlyozni szerettem volna.
Szerinted mi az idei ARC-kiállítás legfontosabb üzenete, amit minden látogatónak magával kéne vinnie?
Nem csak jelenlegi, hanem örök érvényű feladat, hogy megkérdőjelezzük a minket érő információk valódiságát. Ma, mikor az internet ontja magából az adatszemetet, különösen fontos, hogy felismerjük és el tudjuk választani egymástól az igazat és a hamisat. Ez természetesen nem egyszerű, könnyű elveszni a részletekben, ám kellő kritikussággal és a saját józan eszünk használatával talán közelebb kerülhetünk az igazsághoz, ha maximálisan el nem is érhetjük . Úgy gondolom, hogy az idei ARC-kiállítás egy jó lehetőséget ad a kritikus gondolkodás gyakorlására, ezért érdemes ellátogatni rá. Továbbá a magyarországi állapotok elfogadása ma humorérzék nélkül lehetetlen, ennek pedig az ARC szintén ad egy megfelelő felületet.