170 éve született Zala György, szobrász. Munkássága meghatározta a századforduló magyar művészetét, a neobarokk emlékműszobrászat egyik legjelesebb képviselője volt. A lendvai születésű Zala György tiszteletére idén emlékévet tartanak, mely rengetek izgalmas programot kínál az érdeklődők számára.
A 2018-as évet ugyanis Zala születésének 170. évfordulója tiszteletére Kárpát-medencei szintű Zala-emlékévvé nyilvánították. A megemlékezés kárpát-medencei keretei azért is helytálló, mert a művész születési helye, Alsólendva ma már Szlovéniához tartozik.
Zala György hamar árván maradt, nagybátyja vette magához, aki Városlődön élt. Szerencsére a nagybácsi nagy hangsúlyt fektetett György neveltetésére, aki budapesti középiskolába járt, majd az érettségi után mintarajztanodába iratkozott. Tanulmányait Bécsben folytatta, Edmund Hellmer tanítványaként, majd ezután Münchenben, Joseph Knabel kezei alatt dolgozott.
Onnan 1884-ben tért haza Budapestre, ahol egyből munkának is látott. Számos, ma is jól ismert szobrot készített, például a Dísztéren látható Honvédszobrot (1893), Andrássy Gyula lovasszobrát (1893), vagy a Kossuth téren látható Tisza István-szobrot (1934). Zalát 1937-ben az MTA tagjának választotta, majd ugyanebben az évben a férfi meghalt.
A megemlékezésben a művész szülővárosa, Lendva is fontos szerepet játszik,itt nyitották meg a Bánffy Központ teraszán a szobrászművész tíz legfontosabb alkotásáról készített fotókiállítást. A tárlat a szobrászóriás művészi tehetségét és stílusának fejlődését tükrözi.
A szobrászművészhez kapcsolódóan egész éven át különböző programokkal találkozhatunk, nemcsak Lendván, de Budapesten vagy éppen Pécsett is. Munkásságáról vándorkiállítást készítettek, mely egészen Ljubljanáig eljut majd az idén, de tudományos konferenciát, fotókiállítást is szerveztek a tiszteletére, valamint még egy emlékérmét is kibocsátanak, hogy ilyen módon is megemlékezzenek munkássága előtt.
A Zala-emlékév aktuális eseményeiről itt olvashatsz bővebben.