December 21-én, azaz ma a legrövidebb a nappal, amiben az a jó, hogy holnaptól már robogunk a nyárba! (Igaz, elég sokáig kell még rá várni.)
Minden évben december 21-én, kivételes esetekben december 22-én van a téli napforduló, ami azt jelenti, hogy ilyenkor hajlik el a legjobban bolygónk forgástengelye a Nap sugaraitól. Ekkor a Nap az Északi-sarkon nem is kel fel, a horizont alatt marad 23 fokkal. Ez a pillanat jelenti a csillagászati tél kezdetét, ami idén december 21-én 17 óra 29 perckor következik be.
A téli napforduló az év legsötétebb napja, az északi félgömbön ilyenkor a leghosszabb az éjszaka. Magyarországon már valamivel 16 óra előtt lemegy a nap, ami ezt a fordulópontot követően átfordul pozitív irányba és december utolsó napjaira ismét 16 óra után nyugszik majd le.
Vagy ahogy a szótárban is olvashatjuk:
„a téli napforduló idején a Baktérítőn éri el a Nap zenitet, és az északi földgömbön a leghosszabb az éjszaka.”
A sötétség uralmának utolsó órái ezzel leáldoznak, ugyanis mától kezdve hosszabbodnak a nappalok, egyre tovább fürödhetünk fényárban, egészen a nyári napfordulóig, vagyis június 21-ig.
A téli napforduló a legtöbb ősi vallás és hit egyik legalapvetőbb ünnepe, nem véletlen, hogy Jézus születése is közel esik ehhez az időponthoz. A „fény születése” minden vallásban fontos pillanat, és a napfordulók által kettéosztott évkör szimbolikusan kifejezi számunkra az élet ritmusát.
A fény újjászületése pszichológiailag a tudat kifejeződése, amit a hétköznapokban csak akkor tudunk elsajátítani, ha kellő figyelmet fordítunk rá és igenis értékeljük napról napra azokat a plusz perceket, melyeket az egyre tovább élvezhető világosságban tölthetünk.
A Napnak és fénynek nem csak spirituális jelentősége van, hiszen a napenergiát az emberi szervezet több módon is hasznosítja, így nagyon várjuk már, hogy újra hosszúak legyenek a nappalok, újra visszaállítsuk az órát és kellemes, napsütötte időnk legyen, de addig még itt a tél, a karácsony, az újév, amit szintén érdemes kiélvezni!