Imádom Budapestet. Leginkább sokszínű kulturális életéért, mely ma is legalább annyi élvezetet és feltöltődést nyújt a budapestieknek, mint régen, nagy költőink idejében. Erre példa szombati kávéházi élményem is, amikor a Hadik irodalmi reggelijén Szöllősi Mátyás beszélt Margó-díjas könyvéről, a Váltóáramról.
Három nappal a kedvenc költőm, Ady születésnapja után a kedvenc, irodalmi hagyományokkal rendelkező kávézómba, a Hadikba mentem egy különleges hétvégi brunch-ra, hogy meghallgathassam kedvenc kortárs íróm, Szöllősi Mátyás gondolatait Margó-díjas könyvéről, a Váltóáramról.
Bő egy hónapja kapta meg Szöllősi Mátyás a Váltóáram című novellás kötetéért (Európa Könyvkiadó) a legjobb elsőkönyves szerzőnek járó Margó-díjat. Erről a művéről beszélt múlt hétvégén a Hadik kávéház hagyományos szombati irodalmi brunch-án, Valuska Lászlóval, a Margó főszervezőjével, és Ott Annával, a Hadik művészeti vezetőjével.
Európa KönyvkiadóA Váltóáram 9 novellát, elbeszélést tartalmaz, melyeket egy dolog köt össze: az éjszakai égbolton átvonuló szupernóva, melynek köszönhetően nappali világosságban úszik az este. Szöllősi karakterei egyszerű, hétköznapi figurák, akiknek valamilyen krízishelyzetet kell megoldaniuk, vagy éppen félelmeikkel, szorongásaikkal, testi betegségeikkel kell szembenézniük.
Az első novellában, a Spirálban mindjárt egy idős bácsi életébe nyerhetünk bepillantást, akit a hangoskodó, homoszexuális felső emeleti szomszédjai áthívnak magukhoz beszélgetni. Egy másik történetben egy cigány zongorista fellépésének különös körülményeit és utóhangjait olvashatjuk, de egy pap apjával folytatott izzasztó beszélgetéséről ír Mátyás.
Az elbeszélések rövidek, olvasmányosak, hol E/1-es, hol E/2-es, hol E/3-as elbeszélői módban íródtak, attól függően, hogy Mátyás mennyire akarta bensőségesen, közvetlenül elmesélni az eseményeket az olvasóinak. A különböző élethelyzetű, korú és nemű szereplőket a lehető legkülönbözőbb kihívások elé állítja a sors, akik a megkülönböztetés és kirekesztettség mellett sok pozitívumot, örömöt, boldogságot is átélnek.
„Ezek fontos kérdések, melyekkel foglalkozni kell. Ha nem is történt meg az összes, elbeszélésekben leírt dolog a közvetlen környezetemben, akár meg is történhettek volna”
– mondta Mátyás, rátapintva alkotása legnagyobb érdemére.
A 9 elbeszélésbe bármelyikünk könnyedén beleképzelheti magát, hiszen hétköznapi emberek hétköznapi problémáit írja le, zseniális, olvasmányos módon. Olyankor pedig görbetükröt is tart elénk, például akkor, amikor finoman kigúnyolja az okostelefonjaikkal együtt kelő, együtt fekvő fiatalokat.
Szöllősi Mátyás fotós mivolta is tetten érhető az elbeszéléseken, hiszen sokszor képszerűen ábrázol, és alapos részletességgel írja le a szereplői elé táruló látványt, vagy éppen azt, hogyan is néznek ki megálmodott karakterei.
A Váltóáram nemcsak a szereplői életébe hozott megvilágosodást, de a kortárs magyar irodalmat is fényárral töltötte be, még ha mindezt sajnos csak 9 rövidke történet erejéig is tette.
Szomorkodásra azonban semmi okunk: Mátyás a brunch-on elárulta, hogy jelenleg az első regényen dolgozik, s ha minden jól alakul, jövő karácsonyra akár már meg is lephetjük vele magunkat.
Itt elolvashatod a Szöllősi Mátyással készített interjúnkat!
