A következő képsorokat csak erős, úgynevezett „lilaidegzetűeknek” ajánljuk, de megéri végig kattintani!
Milyen érdekes, hogy a lila színt a félelemmel társítjuk, de mégis van az országunknak egy olyan pontja, ahol ennek a színnek nem félelmet kölcsönzünk, hanem egy illatos növény felé nyújtott teljes odaadásunkat.
Ha Tihanyban járunk nincs mese, a lila színnel lépten, nyomon találkozunk. Mert Tihany a levendula őshazája, mely lila színével és csodás illatával annyi mindenre felhasználható. És Tihany nem fél használni e nemes virág, fűszernövény ragyogó pompáját, így lilába borítja kis dimbes-dombos utcáit.
De nem csak az utcák színei villódznak lilában. Itt szinte minden a lila levenduláról szól. Megszámlálhatatlan kis manufaktúra árulja levendulás portékáit. Szappanok, kenceficék, levendulacsokrok, szörpök, fagylaltok, kávék, sörök, mézek, edények, kerámiák, asztalterítők, díszpárnák, ajtódíszek, hűtő mágnesek, kulcstartók, borok, pálinkák, sütemények, de még a szegélykő is a levendulát idézi meg.
Nincs határ a levendula és lila kreativitásban. Mi is bevásároltunk néhány csokor levendulát, levendulás szuveníreket, levendulás kerámiát és az időtöltés fényét levendulás sörrel, levendulás kávéval, levendulás süteménnyel emeltük. Nem kérdés, hogy a levendulás sör a Régi Idők Udvarában mennyei, a levendulás sütemény az Apátsági Rege Cukrászda panorámás teraszán elfogyasztva a mennyekbe emeli az embert!
A rengeteg lila élményről közben eszünkbe juthat Babits Mihály – Fekete Ország című verse, melyet mi a további képek nézegetése elé lilára írtunk át, miközben őszintén ajánljuk a levendula fővárosának meglátogatását.
„Lila félszigetet láttam én,
ahol minden lila volt,
minden lila, de nem csak kívül,
belülről is a lila játszott,
s a szél még az eget is lilára fújta,
lila,
lila, lila, lila, amerre csak a szemem ellátott.
Lila volt a tér, lila volt a szék, amin ültem,
lila edényből ettem lila ételeket,
s a pincér lilában érkezett elém.
Lila házak, lila szegéllyel,
lila virágok lengték be lila illatukkal a tereket,
lila volt a lánykák blúza és a kutyákhoz lila póráz hajlott a gazdik kezén.
Lila volt a krémes, lila volt a sör is,
ha ébresztő kellett, lila kávéval ébredtem én.
Lila, lila, lila volt minden,
az egész falu lilába öltözött,
Lila, lila, lila,
ezt hozta az a temérdek levendula.”
