A húsvéti nagybevásárláskor érdemes átnézni a sonkák és a tojások jelölését, ezek alapján a vásárló tájékozódhat a termék típusáról és minőségéről, például a minőség-megőrzési időről, illetve hogy hagyományos pácolással, vagy gyorspácolással készült-e a sonka -legalábbis ezt tanácsolja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
A húsvéti sonka megnevezés a nyers sonkáknál, a hőkezelt sonkáknál és a parasztsonkáknál használható. A termékek neve a címkén olvasható: a nyers sonkák esetében a nyers sonka, a hőkezelt sonkáknál a főtt sonka vagy sült sonka megnevezéssel találkozhatnak a fogyasztók.
Arra isérdemes figyelni, hogy hagyományos pácolással, vagy gyorspácolással készült-e a termék valamint, hogy a jelölésen a füstölt vagy a füstölt ízű kifejezés szerepel-e, utóbbinál ugyanis – a keményfa égetése vagy a füstaroma légtérbe párologtatása helyett – közvetlenül juttatják az aromát a húskészítménybe. A Nébih szerint a hagyományos pácolt, füstölt sonka íz-élményt keresőknek nem javasolt a gyorspácolt és füstölt ízű jelzővel ellátott termékek választása.
Ezentúl a sonka vásárlásánál is érdemes ellenőrizni a lejárati időt, illetve, hogy a sonka ne legyen túl kemény vagy beszáradt, valamint fontos, hogy a termék – nyomás nélkül – ne engedjen levet.
A tojás vásárlásához arra kell ügyelni, hogy a fogyasztók csak tiszta, friss, ép tojást vásároljanak, a tojás dobozán pedig minden esetben ellenőrizzék a minőség-megőrzési idő lejáratát.
A tojásokon szereplő kód első számjele a tartási technológiára utal (0 – biotartás, 1 – szabad tartás, 2 – mélyalmos, 3 – ketreces technológia), amit a származási ország betűjele és a termelő tízjegyű regisztrációs száma követ. A kistermelők jelölés nélkül árusíthatnak a helyi piacokon, tőlük szóban kérhetnek tájékoztatást az érdeklődők – tették hozzá.
Tovább információk olvashatók a Nébih Ételt csak okosan kampányának oldalán találsz.
MTI
