200 éve, 1817. máricus 2-án született a magyar irodalom egyik leghíresebb alakja, Arany János. A költő olyan halhatatlan műveket írt, mint a Toldi-trilógia, A walesi bárdok vagy a Családi kör. Munkássága előtt tisztelegvén a fővárosban és vidéken is megemlékeztek róla.
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár a 200 éve született költő nyughelyénél, a Fiumei úti sírkertben mondott beszédet.
A magyarságot a nyelv, a kultúra és az érzelmi összetartozás teszi nemzetté. Arany költészetében és személyében e három kritérium egybeolvad”
– jelentette ki az államtitkár, aki szerint a nyelvi gazdagság, kifejezésbeli igényesség, morális tartás és a klasszikusokból és népi gyökerekből merítő műveltség épp annyira Arany János emberi nagyságának, mint művészi tehetségének lenyomata.
MTI Fotó: Kovács TamásAz emlékév szándéka, hogy egyfelől Arany költészetét, ma is aktuális művészi üzenetét közelebb hozza a mai kor emberéhez. Másfelől, hogy a jelenkor nyelvére lefordítsa Arany hiteles, példaértékű erkölcsi jellemzőkkel bíró emberi alakját – mondta.
A megemlékezést szervező Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) főigazgatója, Radnainé Fogarasi Katalin emlékeztetett: a Fiumei úti sírkert az egyetlen temető Magyarországon, amely teljes egészében védett státust élvez. Arany János sírhelye 2001-ben az elsők között kapott jogi védelmet.
Határokon átívelő megemlékezés
Egy éven át tartó Arany-út program egy romániai és három magyarországi várost érint. Az emléktúra ötletét a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület találta ki azzal a szándékkal, hogy 2018. március 2-ig minél többen látogassanak el azokra a településekre, amelyek a költő életében kiemelkedő szerepet töltöttek be. Így az Arany-út egyik állomása Nagyszalonta, ahol 1817. március 2-án Arany János született. A túra helyszíne még Debrecen, ahol a költő a későbbi pályafutása szempontjából meghatározó diákéveit töltötte, valamint Nagykőrös, ahol tanárként dolgozott és balladáit írta, valamint Budapest, ahol az akadémia titkára lett.
