A Kálvin tér, az Astoria, a Blaha Lujza tér és a Corvin negyed által határolt terület több száz évvel ezelőtt a fővárosi emberek veteményeseként szolgált, majd az 1700-as évektől jelentek meg a kertek helyén az első házak. Ahogy haladtunk előre az időben, a környéket lassan díszes bérházakkal, fényűző palotákkal, rezidenciákkal szegélyezett utcák kezdték benépesíteni, és kialakult a mai Palotanegyed látképe. Gyertek velünk egy rövid sétára az egykori Mágnásfertályba, ahol elmeséljük a XIX. század lenyűgöző épületeinek történetét.
Ádám-palota
Az Ádám család egy generációkon átívelő, még Mária Terézia idejére is visszavezethető textilkereskedéssel foglalkozott, ami az évtizedek során igen nagy sikernek örvendett. Az üzlet folyamatosan gyarapodó bevételét Ádám Károly fektette be házépítésbe, aminek helyszínéül a Nemzeti Múzeum melletti, akkoriban Főherceg Sándor utcaként ismert területet választotta.
Ádám Károly Wéber Antalt, az arisztokrácia kedvelt építészét bízta meg az épület megtervezésével, majd csupán egy év alatt, 1875 és 1876 között megalkották a VIII. kerület pompás neoreneszánsz palotáját. A háromszintes házban 31 szobát, 3 konyhát és 4 fürdőszobát alakítottak ki, a szintek között csigalépcsőkkel, az udvaron pedig fehér márványkúttal.
A palota fényét Lotz Károly életvidám freskói, mennyezetképei és a loggia falfestményei emelték. A belső termek festményeit mára eladták, viszont a pillérekre, oszlopokra támaszkodó erkélyen mai napig megtekinthetjük alkotásait.
Károly halála után, 1908-ban Dessewffy Miklósnak, a Magyar Numizmatikai Társaság alapítójának a tulajdonába került az épület, és az évek során sok ismert ember otthonául szolgált a palota. A több lakrésszel rendelkező házban gróf Tisza György földbirtokos és Ősze András szobrászművész is élt egykor.
Az Ősze család hagyta az egyik legmeghatározóbb nyomot az épületen. A művész felesége főiskolai leányinternátust vezetett a palotában az 1940-es években, majd a II. világháború folyamán üldözöttek sokaságát fogadták be első emeleti lakásukba, köztük Kosztolányi Dezsőt és családját is.
Az évek során filmrendezők fantáziáját is megmozgatta a palota, hiszen több filmforgatás helyszínéül is szolgáltak a patinás terek. Itt forgatták a Kémjátszma, a Keira Knightley-féle Colette és a Raszputyin egyes jeleneteit is. Az épület jelenleg bérház, valamint első emeletének utcai épületrészében nyelviskola működik.
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 4.
Tauffer-palota
Dr. Tauffer Vilmosnak, a kor egyik legelismertebb szülész-nőgyógyászának otthonára az Ádám-palota ajtaján kilépve, balra eltekintve lehetünk figyelmesek. Tauffer budapesti orvossá avatása után Európa különböző országaiban szívta magába a tudást, majd itthon meghonosította az operatív nőgyógyászatot és a modern eljárásokat.
Sőt, Tauffer végezte az első olyan császármetszést az országban, amelyet az anya és a baba is túléltek. Kiterjedt magánpraxissal büszkélkedhetett, kora legnagyobb szaktekintélyének számított, ezenfelül sorra keresték fel az akkori sztárok. Így lehetett szerencséje Blaha Lujzához is, akinek petefészekcisztáját egy ebédlőasztalon távolította el, ezzel a műtéttel megmentve a színésznő életét.
Nem hiába, hogy a híres orvos építésze, Schannen több helyen is utalt Tauffer hivatására, amit az 1892-ben elkészült házon mai napig láthatunk. A szülész foglalkozását és bölcsességét jelképező gyermekfej és a bagoly domborműve a palota homlokzatán több helyen is megjelenik.
A palota kettős funkciót látott el Tauffer idejében, földszintjén kapott helyett a váróterem, a rendelő és a könyvtár is, míg az emeleten volt a családi lakrész, ahol az orvos a feleségével élt. A Tauffer-palota ma Brody House-ként ismert, amely egy angol és egy svéd üzletember tulajdonában van, akik egy francia művésszel együtt alkotóházzá varázsolták az épületet.
2009-ben magánszállásként gondolták újra, ahol a Budapestre látogatók a hálószobájukba, vagyis az egykori műtermekbe belépve antik és modern stílusjegyeket fedezhetnek fel. Rácsodálkozhatnak az ajtókból kialakított ágytámlákra, aranyra festett lábas kádakra, valamint a művészien visszavésett falfelületekre is.
1088 Budapest, Bródy Sándor u. 10.
Festetics-palota
Igazi főúri palotaként díszeleg a régi pompáját, gazdag dicsfényét megőrző Festetics-palota a Bródy Sándor utca és a Pollack Mihály tér keresztezésében. Festetics György 1862-ben vásárolta meg a telket, illetve mellé a mai Bródy Sándor utcában lévő szomszédos területet, ahová Ybl Miklós tervezte meg a kívül neoreneszánsz stílusú, míg belül barokk jegyeket hordozó Festetics-palotát.
A lenyűgöző épület földszintjén a férfilakosztály, míg az első emeleten a nők rezidenciája foglalt helyet, amelyek szinte tükörképei voltak egymásnak. Emellett a fényűző szalonok, az ebédlő és a lélegzetelállító tükörterem ajtói a nagyobb közönség számára is nyitva álltak egy-egy bál vagy fogadás alkalmával.
Az enteriőr része a családi címer is, amely több apró formai elemen is megjelenik a palotában, akár kulcslyukcímerként is. Ám a kardot tartó oroszlánokat, valamint a követ fogó darumadarat megformáló címer a palota kerítésén és kapualján köszön vissza markánsabban.
Festetics 1933-as halála után állami kézbe került az épület, majd több tudományos intézmény otthonává is vált, az ELTE szociológia intézetének hallgatói is tanulhattak e falak között.
Jelenleg a tökéletesen restaurált palota két szerepet is betölt a Palotanegyed életében. Egyrészt számos rendezvényt szerveznek a káprázatos belső tereiben, másrészt az Andrássy Egyetem diákjai tanulhatnak itt németországi, ausztriai, svájci és magyarországi professzoroktól is.
1088 Budapest, Pollack Mihály tér 3.
Pálffy-palota
A Festetics palotától egy ugrásnyira, a Szabó Ervin Könyvtárral szemben láthatjuk a zöld lombkoronák alól narancssárgán kikacsintó Pálffy Pálné-palotát. A hat gyermekével özvegyen maradt grófnő Ybl-t kérte fel, hogy tervezze meg otthonát, akinek egy kisebb területre kellett megálmodnia a Pálffy család palotáját, így egy egyedülálló megoldást talált ki. Az építész a saroktelek két végén helyezte el az épület két fő tömbjét, amelyeket egy harmadikkal kötött össze, és a palota fő funkciót a Reviczky utca felé csoportosította, egy gyönyörű előkerttel.
Az 1867-1869 között elkészült épület kívülről egészen egyszerű, viszont a belső terei sokkal díszesebbek, és mindezek harmonikusan, ellentmondások nélkül léteznek egymás mellett. A grófnő kérésére istállóval is rendelkezett a ház, viszont a szomszédok nem örültek a lovaknak, így Pálffynénak fel kellett hagynia a belvárosi lótartással.
Az első két emeletet a család használta, felettük pedig bérlakásokat alakítottak ki diákok számára. A grófnő és a gyerekek szintjeit egy nagyon könnyed, lebegő lépcsősor köti össze, amely ma is ámulatba ejtő látvány, akár csak a kacskaringós cselédlépcső. A két világháború között a Márta Ápolónő Egyesület költözött be az épületbe, amelyen nagyobb átalakításokat végeztek.
Később, 1998-tól a palota a fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteményének adott otthont, amely 2018-ban átköltözött a Központi Könyvtár épületébe, ma pedig különböző rendezvényeket és koncerteket rendeznek itt.
1088 Budapest, Ötpacsirta u. 4.
Wenckheim-palota
A türingiai származású Wenckheim családot az 1700-as évektől kötik szálak Magyarországhoz. A grófi ág megalapítója a törökök elleni harcok során nyerte el az osztrák és magyar bárói címet, illetve II. Ferenc méltóságra is emelte. A gróf ezt követően házasságot kötött Harruckern Cecíliával, aminek révén hatalmas területek kerültek a birtokába Békésen.
Azt, hogy a következő generáció történetei sem vesztek el, Jókai Mórnak köszönhetjük, ugyanis a család egyik valós legendája alapján, Wenckheim Károlyról mintázta meg az Egy magyar nábob c. regényének főhősét. E történet főhősének fia és Wenckheim Károly bátyjának lánya örök hűséget fogadtak egymásnak, majd Ókígyós után Pesten is építtettek maguknak egy otthont, a Wenkcheim-palotát.
A XIX. század végén készült el Wenckheim Frigyesék palotája, amin neoreneszánsz, neobarokk, rokokó és biedermeier elemeket is felfedezhetünk, Meinig Artúrnak, az arisztokrácia híres építészének köszönhetően. A kőből alkotott homlokzat drezdai barokk stílusú, míg a belső terek a XV. Lajos-féle jegyeket hordozzák magukban. A rácsai, kapui, kandeláberei pedig Jungfer Gyula, a korszak szintén elismert művészének nevéhez fűződnek.
A Tanácsköztársaság idején az asztalosok szakegyletének kezébe került az épület, majd a fővárost megszálló román hadsereg is állomásozott a palotában, később pedig különböző politikai pártok, újságíró- és művészklubok székházává vált.
1927-ben az épületet a gróf örökösei végül a fővárosnak adták el, és a négy évig tartó átalakítások után a Szabó Ervin Könyvtár költözött be a palota impozáns tereibe. Ez idő alatt az átépítések zöme a kiegészítő helyiségeknél történt, míg a reprezentatív tereket alapvetően változatlanul meghagyták.
1088 Budapest, Szabó Ervin tér 1.