Legutóbb a lankás Nógrád megye néhány válogatott kincsét mutattuk be nektek, jelen kedvcsinálónkkal pedig még keletebbre szeretnénk invitálni titeket: augusztus végén egy ötnapos hosszú hétvégét töltöttünk a Hernád és a Bodrog között húzódó Zempléni-hegység vulkanikus vidékén, alább az ez idő alatt gyűjtött élményeinkből csemegézünk.
Várak és kastélyok
A Zempléni-hegység meredek csúcsait a Jóisten is arra teremtette, hogy évmilliókkal később várakat építsenek rájuk, őseink pedig annak rendje és módja szerint engedelmeskedtek is a mennyek ura (na meg IV. Béla királyunk kővárak építéséről szóló) parancsának, és a középkor során olyan impozáns erődítményeket húztak fel a több száz méter magas bércekre, mint a Rákócziak rezidenciájaként is szolgáló Regéc, a Szent Korona egykori rejtekhelyeként ismert Füzér, vagy a különleges formájú Boldogkő, amely távolról ma is lenyűgöző látványt nyújt, hát még fénykorában. Az oszmánokat túlélték, a Habsburgokat már nem: a császáriak a 17. század végén, a Rákóczi-szabadságharc előtt mindhárom várat lakhatatlanná tették, hogy azután a helyiek évszázadokon keresztül kőbányaként, jobb esetben gabonaraktárként használják őket. Van tehát mit helyreállítani, úgyhogy ne lepődjünk meg, ha érkezésünkkor a várak bizonyos részei le vannak zárva, más részeiken pedig szorgos munka zajlik: a legtöbb látnivaló és a legnagyobb készültségi fok Füzér várában fogadott minket, Regécen épp most születik újjá a reneszánsz palotaépület, míg Boldogkőnél az ország egyik leglátványosabb szelfiszpotja vár minket.
Amennyiben szeretnétek az újkor nemesi pompájából is egy kis ízelítőt kapni, keresve sem találhattok erre alkalmasabb helyet a füzérradványi Károlyi-kastélynál. A kívül a romantika és az eklektika stílusjegyeit felvonultató épület belül az olasz reneszánsz fényűző világával és firenzei mesterek berendezési és használati tárgyaival vár, míg a kastély 140 hektáros angolparkja több száz éves faóriásaival és kivételes klímájával varázsolja el a látogatókat.
Kilátók
A Zemplén nem csak a várak számát tekintve az ország egyik leggazdagabb tája, hanem természetes kilátói alapján is, amelyekre felérve a (szinte) háborítatlan természet gyönyörű panorámája fogad minket – csak egy-egy romos vár sziluettje töri meg itt-ott a zöldes-kékes árnyalatokban játszó erdőség, lankás dombocskák és tágas mezők együttesét. Mi a Nagy Péter-mennykő és a Kis-Milicen található kilátókat másztuk meg, a túrát két napra szétszedve.
A 709 méter magas Nagy Péter-mennykő felé Rostallótól a Mlaka-réten át vezet az út, a Kemence-patak völgyében. A 4 kilométeres táv kevesebb mint egy óra alatt teljesíthető, a jutalmunk pedig háromszögalakú hegyek, hosszúfutású völgyek és hullámzó rengetegek lélegzetelállító tájképe.
Füzér várától indultunk túránkra a Kis-Milicre, ami oda-vissza nagyjából 11 kilométert és ötórás menetidőt jelent. A lankás első szakasz ne tévesszen meg senkit, a Csataréti erdészház után jönnek a keményebb kaptatók és a sziklába-gyökerekbe fogódzkodás. Mi leizzadva és kimerülve értünk fel a 880 méter magas kis-milici hegycsúcsra, ahol hátra volt még egy 17 méteres lépcsőzés fel, a néhány éve átadott Károlyi-torony kilátószintjére. A pazar látvány magába foglalja a füzéri várat, a Hegyköz irtásfalvait, és a Zempléni-hegység északi részét.
Falvak
A Zempléni-hegység megannyi meseszép falucskája közül most kettőt emelnénk ki, amiket semmi esetre sem szabad kihagynotok. A menő borászatairól híres, talajtanilag, éghajlatilag, makro- és mikroklímáját illetően is különleges Mádot elsősorban azoknak ajánljuk, akik odavannak a jó borokért (főleg a furmintért és a hárslevelűért), de a nyüzsgő tokaji pincészetek helyett egy fokkal nyugodtabb környezetben szeretnének hódolni Dionüszosz istenségnek. A Disznókő, a Holdvölgy, az Első Mádi Borház és a Demetervin pincéin túl Mád 18. századi barokk stílusban épített zsinagógáját, a hozzá kapcsolódó Csodarabbik útja c. fogadókiállítást és a zsinagógától néhány száz méterre található, ingyenesen látogatható zsidó temetőt is érdemes felkeresnetek.
Ötnapos látogatásunk másik bakancslistás települése Vizsoly volt, amelynek Árpád-kori műemléktemploma a történelem iránt érdeklődők valódi mekkája. A középkori freskórészletek mellett megtekinthetjük a Károlyi-biblia egyik eredeti példányát és egy 16. századi nyomdagép rekonstruált mását, míg a templomkertben található Mantskovit Bálint Nyomtatástörténeti Múzeumban átfogó és hiteles képet kaphatunk a Vizsolyi Biblia nyomtatásának történetéről. Végezetül, ha még belefér az időnkbe, a Mézmúzeumot és a kőfejtőt is feltétlen ejtsük útba!