Már látogatható a World Press Photo Kiállítás Budapesten: Íme egy kis ízelítő
•
Nem túlzás azt állítani, hogy a World Press sajtófotó-kiállítás az év egyik legjobban várt eseménye. A járványügyi helyzetre való tekintettel 2020-ban fontos szabályokat vezetett be a Magyar Nemzeti Múzeum, ahol szeptember 24-től október 25-ig lehet megtekinteni a díjazott munkákat.
Egy szudáni fiatalember a mobiltelefonok fényében tiltakozó verset szaval, a többi tüntető polgári kormányzást követelő szlogeneket kántál a sötétben, áramszünet idején Kartúmban június 19-én. Szudánban 2018 decemberében kezdődtek és gyorsan országossá váltak a 30 éven hatalmon lévő Omar al-Bashir diktátor távozását követelő tüntetések. Április 11-én a hadsereg elmozdította az elnököt a hatalomból, és egy átmeneti katonai kormány alakult. A polgári kormányzást követelő tüntetések folytatódtak. Június 3-án a kormányerők tüzet nyitottak a fegyvertelen tüntetőkre. Rengeteg ember meghalt, és még többen szembesültek a további erőszakkal. A hatóságok az áramszolgáltatás és az internet szüneteltetésével próbálták ellehetetleníteni a demonstrációkat. A tüntetők sms-üzenetekkel, élőszóval és megafonokat használva kommunikáltak és folytatták a tiltakozást a katonai kormányzás ellen. A június 30-i újabb szigorú fellépés ellenére a demokráciát követelő mozgalomnak augusztus 17-én végül sikerült elfogadtatni a katonai vezetéssel egy hatalommegosztási megállapodást. // Fotó: Yasuyoshi CHIBA (AFP)
A világhírű World Press Photo Kiállításon megtekinthető, az elmúlt egy év történéseit hitelesen ábrázoló fotók idén is képbe hoznak bennünket a világ legfontosabb eseményeivel. 2020-ban 73 996 fotóval neveztek a pályázatra, ezek közül a szakemberekből álló zsűri döntése értelmében 151 felvétel kerül kiállításra. A figyelemfelkeltő képek elgondolkodtatják a nézőt, hiszen olyan eseményekről tudósítanak, amelyek egyébként elkerülnék a figyelmünket.
Tűzoltók küzdelme a kaliforniai Brentwood város közelében augusztus 3-án. A Marsh Tűzvész a Marsh Creek Road közeléből indult Contra Costa megyében augusztus 3-án és augusztus 7-éig több mint 300 hektárnyi területet tarolt le. Kaliforniában általában ősszel pusztítanak a tüzek, amikor erős szél fúj a kiszáradt erdős és a bokros területeken a nyári hőség után, még az esőzések előtt. Tudósok szerint a korai erdőtüzeket a klímaválság okozza, mert a melegebb légkör miatt a növényzet jobban kiszárad, mint száz évvel ezelőtt. Kalifornia legnagyobb áramszolgáltatóit is okolták mondván, hogy elavult, hibás eszközeik tüzet okoznak a szeles időben. Donald Trump elnök szerint Kalifornia állam vezetésének hibás erdőgazdálkodása okozta a tűzvészt. // Fotó: Noah Berger
Egy kis kulisszatitok: a versenybizottság a pontos, tisztességes és magával ragadó mondanivalót keresi, ezért a díjazottak kiválasztása után minden esetben ellenőrzésre kerül, hogy a pályázó valóban maga fotózta-e az adott jelenetet. A világszerte 120 helyszínt érintő utazókiállítás hazai állomása az elmúlt két évben a második legnagyobb látogatószámmal zajlott, és nagy örömünkre ebben az évben is van magyar díjazottja. Horváth Eszter a New York Times számára fotózta a jegesmedvét és bocsát ábrázoló képet, amellyel a környezet kategória első díját sikerült hazavinnie.
Egy jegesmedve és bocsa a Polarstern kutatóhajó műszereinek közelében. A tudományos expedíció az Északi-sarkvidék éghajlatváltozásának következményeit vizsgálja a Északi-Jeges-tenger közepén. Az Északi-sarkvidéken található a bolygó leggyorsabban olvadó jégtakarója, és itt a globális felmelegedés üteme az átlagos kétszerese. Ez jelentős hatással lesz a világ éghajlatára, a hőmérséklet és a tengerszint emelkedésére, de ennek ellenére, a sarkvidéki éghajlati folyamatok kevéssé szerepelnek a klímamodellekben, mert a kutatóknak egészen mostanáig nem sikerült behatolni a területre a hat hónapon át tartó téli sarki éjszaka idején. A Polarstern expedíciót kifejezetten a szélsőséges hideg körülményekre és a vastag jég áttörésére tervezték, a hajón csaknem 100 kutató és kiszolgáló személyzet tud egész évben dolgozni. A légkörre, az óceánra, a jégtakaróra, az ökoszisztémára és a biogeokémiára vonatkozó adatokat szolgáltatnak a globális klímamodellekhez. // Fotó: Horváth EszterAz Urmia-tó Irán északnyugati részén a világ egyik legnagyobb sós tava volt valamikor. A súlyosbodó aszályok és a nyári hőmérséklet emelkedése felgyorsították a párolgást, a tó kiszáradását. Az illegális kutak, a sokadosó gátak és az öntözés a tóba ömlő folyók mentén a mezőgazdazdasági területekre terelték a tó vizét. Egy 2014-ben végzett kutatás szerint a tó 1970-es méretének 12 %-ára zsugorodott. A kiszáradt meder hatalmas sósivatag lett, ami a mezőgazdaság számára haszontalan, és a fel-feltámadó sóviharok nemcsak a közelben folyó mezőgazdasági tevékenységnek ártanak, hanem szem-, bőr- és tüdőbetegségeket is okoznak. Haszan Rohani elnök tíz év alatt 5 milliárd dollárból élesztené fel az Urmia-tavat. // Fotó: Maximilian MannMiközben az Iszlám Állam visszavonult az észak-iraki Moszul környékéről, ezrével szabadultak ki korábbi foglyaik, a kurd nemzetiségű jazidik és más kisebbségek. Emberi jogaik megsértésével az Iszlám Állam sokaknak okozott súlyos lelki sérülést. A térség menekülttáboraiban élők ezeknek az egyéni és kulturális traumáknak a következményeitől szenvednek: a tehetetlenségtől, a feszültségtől és számtalan testi betegségtől. Rezan (11 éves), akit 2014-ben rabolt el az Iszlám Állam, 2019 elején szabadult ki. Most Khanke település belföldi menekülttáborában él a dahúki kormányzóságban az Iraki Kurdisztánban. // Fotó: Adam Ferguson
Kísérőprogramok
A World Press Photo kiállítását a Digital Storytelling nevű program kíséri, moziélményt nyújtó dokumentarista filmekkel, a kiállítótérből nyíló vetítőteremben.
Kísérőkiállítások
Tóth József (Füles): PÉLDA-képeim (Magyar fényképészek arcképcsarnoka)
Next-Image Mobilfotó. 2020 legjobb magyar mobillal készült fotói. Több mint 5000 fényképből választották ki a Huawei nemzetközi mobilfotós versenyének magyar győzteseit.
Látogatási infó
Az előző évekhez képest jelentős változás, hogy a járványveszély miatt óvintézkedéseket vezet be a Magyar Nemzeti Múzeum. Ennek értelmében a jegyvásárlási rendszer segítségével korlátozni fogják a látogatói létszámot. Arra bíztatják a látogatókat, hogy a jegyeket elővételben, online vásárolják meg, így elkerülhető a pénztár előtti sorban állás. A képek háttértörténeteit információs füzetekből ismerhetik meg a látogatók, egymástól biztonságos távolságban. További változás, hogy a terem bejáratához kézfertőtlenítőt helyeznek ki, és kötelezővé teszik a szájmaszk használat a múzeum teljes területén.
Jegyvásárlás előtt olvass utána az éppen aktuális szabályoknak, további információért keresd fel a kiállítás Facebook-oldalát!
