Korokon és építészeti stílusokon átívelő városnézésre invitálunk titeket Budapest legsokszínűbb kerületébe, a rómaiak és a királynék városába, Óbudára!
Nagyszombat utcai amfiteátrum
Ha napjaink Budapestjére egy terebélyes tölgyfaként gondolunk, akkor a rómaiak által Kr. u. 89 körül alapított Aquincum volt a makk, amelyből a magyar főváros később kisarjadt. A 4. század végéig létező település egy polgárvárosi részből és egy légiótáborból állt, ahol többek között egy hatalmas közfürdő szolgálta a katonák komfortját.
Aquincum legtovább fennmaradt épülete a fürdőtől délre, egy természetes mélyedés felhasználásával kialakított katonai amfiteátrum volt, melyet még a honfoglaló magyarok is használtak. A 145 táján felhúzott, elliptikus formájú körszínház 10-13 ezer néző befogadására volt alkalmas, 90×66 méteres, katonai gyakorlatoknak is otthont adó arénája pedig nem csak nagyobb volt a római Colosseuménál, de egy kőből épített csatornahálózatnak köszönhetően hajócsatákat is rendezhettek benne.
Klarissza apácák kolostora
Néhány száz méterrel arrébb, egy ének-zenei iskola udvarán találjuk a Klarissza-rendi apácák 1334-ben alapított kolostorát. Építése Károly Róbert feleségéhez, Lokietek Erzsébethez fűződik, aki megözvegyülésekor, ahelyett, hogy beköltözött volna az apácákhoz, a szomszédos királyi palotából látta el anyai jótanácsokkal királlyá koronázott fiát, Nagy Lajost.
A gótikus stílusú kolostor egy négyszögletes udvart fogott közre, e köré szerveződött a kerengő, míg északról a Klarisszák háromhajós temploma zárta le. Az épületegyüttes a műfaj valamennyi elengedhetetlen kényelmi szolgáltatásával rendelkezett, a dormitóriumtól a betegszobán át a padlófűtéses konyháig. A kódexkészítés hazai központjának virágkora az oszmán hadak bevonulásával ért véget, a Pozsonyba menekült utolsó apácával együtt pedig létezése is feledésbe merült, egészen 1884-es feltárásáig.
Ferenc deák középkori lakóháza
Nem messze a kolostorromoktól, a Lajos utca végében áll Óbuda egyetlen fennmaradt, középkori eredetű épülete, a klarisszák íródeákjaként tevékenykedő, II. Ulászlótól 1499-ben nemesi címet elnyerő Ferenc lakóháza. A többször is átépített, emeletes, gótikus ház mellett húzódott az egykori királynéi város piactere, amiből könnyedén kikövetkeztethetjük, hogy Ferenc deák a társadalom jómódú rétegéhez tartozott. Az 1600-as évek végétől a 18. század derekáig itt működött Óbuda első sörháza (emlékét a közeli Serfőző utca őrzi), napjainkban pedig a Budapest Galéria kortárs kiállításainak szolgál otthonául.
Zichy-kastély
A Szentlélek teret északról határoló barokk főúri kvártély a Zichy család sarja, Miklós megrendelésére épült fel 1746 és 1757 között Jäger Henrik és Bebo Károly tervei alapján. Az Árpád-kori Szent Péter-templom és a 14. századi Szűz Mária-templom maradványaira ráhúzott épületegyüttes csak rövid ideig volt a Zichy család birtokában: Miklós halála után özvegye életjáradékért cserébe visszaadta a birtokot a Koronának, amely egészen a 20. század elejéig raktárként hasznosította az épületeket. Ezek ma több múzeumnak is helyet adnak, de itt működik a város közkedvelt szabadtéri szórakozóhelye, a Kobuci Kert is.
Óbudai zsinagóga
Közvetlenül Ferenc deák lakóházával szemben magasodik a főváros legrégebb óta működő zsinagógája: a magyar klasszicista építészet egyik korai remekének számító, 1821-ben átadott óbudai zsinagóga terveit Landherr András pesti építőmester készítette, ám az épület kiemelkedő színvonala arra enged következtetni, hogy a másik pályázó, Pollack Mihály sugalmazta őket. Az ókori görög templomra emlékeztető imaházat szecessziós elemekkel gazdagították az 1900-as évek eleji felújítás során. Egy ideig a Textil Műszaki Múzeum, majd a Magyar Televízió stúdiója működött falai között, 2016 óta pedig újra teljes pompájában várja a híveket.