Kincsem nevét talán senkinek sem kell bemutatnunk, hiszen egy fél világ ismerte és őrzi azóta is a magyar csodának nevezett rendkívüli kanca történetét.
Legyőzhetetlen csodakanca születik
Bár nehéz elvonatkoztatni a sokat játszott és sokat látott, 2017 óta szinte folyamatosan a porondon lévő, Herendi Gábor rendezte Kincsem filmtől, a valóság az, hogy bár az alkotás bemutat valóságos eseményeket, a csodakanca és gazdája élete számos vonatkozásban eltér a filmben látottaktól.
Kincsem 1874. március 17-én látta meg a napvilágot, Blaskovich Ernő Waternymph nevű lovának csikójaként. Születése kapcsán viták folynak arról, hogy pontosan melyik településen született Kincsem, Kisbéren vagy Tápiószentmártonon. A legbiztosabb forrás az utóbbi felé hajlik.
Abban azonban volt mégis némi szerencse, hogy Kincsem végül Blaskovich Ernő tulajdonában maradhatott. Lótenyésztő és -kereskedő lévén úgy határozott, hogy az 1874-ben született csikók közül elad néhányat. Az ekkor született csikók közül – Kincsem kivételével, aki nem tetszett eléggé a vevőknek -, végül mind elkelt.
Csiszolatlan gyémánt
Kincsem kétéves korában kezdett el versenyezni Gödön, az Angliából hazánkba költöző Hesp Róbert tréner szárnyai alatt. Ezidáig senki nem volt tudatában annak, hogy Kincsem milyen sokat fog jelenteni a jövőben nemcsak gazdájának, de a nemzet és a hazai lótenyésztés számára is.
Történetek ugyan keringenek arról, hogy Kincsem felettébb érzékenynek számított a széna és az ivóvíz terén, igaz volt ez legjobb „barátjára”, a fekete-fehér nőstény macskára, Csalogányra is, akinek társasága mondhatni elengedhetetlen volt számára.
Győzelem győzelem hátán
Első versenyére 1876. július 21-én került sor Berlinben, ezt követően fél Európát beutazva sikert sikerre halmozott a hazai lóversenypályáktól az angol, osztrák, német és francia futamokig.
3 éves versenypályafutása alatt 54 versenyből 54-et nyert meg, és ha ez még nem lenne elég különleges, mindezt kancaként tette a ménekkel szemben, ami csakugyan rendkívülinek számít.
1879. október 21-én is győzelemmel zárta utolsó versenyét, ízületei kopása miatt azonban Blaskovich Ernő a visszavonulás mellett döntött. Ezt követően vált a legyőzhetetlen csodakanca vérvonalát továbbörökítő tenyészkancává.
A világlátott angol telivér épp 13. születésnapján, 1887. március 17-én pusztult el, idomárja, Hesp Róbert pedig mindössze 39 nappal töltött többet nélküle a földi világban.
Kincsem csontváza mind a mai napig megtekinthető a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. Nevét a Kincsem Park mellett egy 2007-ben felfedezett aszteroida is viseli.
A lóversenyzés fellegvára
A lóversenyeknek otthont adó Kincsem Park is egyik bizonyítéka, hogy a lóversenyek népszerűsége töretlen maradt. Az épület 1925-ben épült és akkortájt Európa legmodernebb versenyterének számított.
A Hungexpo szomszédságában található Kincsem Park történetében 2005-ben nyílt új fejezet, ekkor vált multifunkciós lóversenypályává és rendezvényhelyszínné.
A nézők ma 3500 fős lelátóról figyelhetik kedvencüket vagy épp azt a versenyzőt, amelyikre fogadást kötöttek, kémlelhetik a gyep- és homokpályákat, ahol lovak és agarak is versengenek egymással.
Mindeközben a korabeli műemlék lelátók a lóversenyhez kapcsolódó rendezvényeknek szolgálnak különleges helyszínéül.
A parkban megtalálható természetesen Kincsem, illetve az ugyancsak kiemelkedő eredményeket elért Imperiál szobra is, melyeket akár egy hagyományos ÜgetőSzilveszter alkalmával is megtekinthettek.