Olyan emberrel mi még nem találkoztunk, aki áhítattal beszélt volna a tömegközlekedési eszközökről. Persze örülünk hogy vannak buszok, villamosok, és metrókocsik, annak pedig még jobban, ha időben érkeznek. Az általános vélemény viszont nem túl jó, és ezúttal rajtunk, azaz az utazókon a sor, hogy javítsunk a helyzeten.
A tolakodó, lábunkra taposó és bocsánatot még véletlenül sem kérő kedves utastársak viselkedése valószínűleg napi szinten borzolja mindannyiunk idegszálait. Megfordítottunk hát néhány íratlan szabályt, hátha ezeket sem tartják be az emberek. Akkor végre egy szebb világban élhetünk majd.
#1 Főleg a népszerűbb megállóknál érvényes, hogy aki nem száll le, de az ajtó közelében áll, még véletlenül se adjon helyet a leszálló tömegnek. Nincs is annál jobb napindítás, mint átverekedni magunkat a fogódzkodónál várakozókon.
#2 A csengő megszólalása után mindenki, aki még nem szállt fel, rohanjon őrült módjára a jármű ajtajához. Ha odacsuk, legalább lesz min zsörtölődni egész nap. Plusz érv, hogy az utastársakat is feltartjuk ezzel az akcióval.
#3 Ha véletlenül rálépnénk valaki lábára, úgy igazán, teljes erőből, tegyünk úgy, mintha észre sem vettük volna. Lehet, hogy összepiszkoltuk valaki vadiúj cipőjét; mi ez, ha nem a nap sikere?!
#4 Foglaljuk el az összes, kismamának és időseknek fenntartott üléseket, sőt, ha esetleg felszállnának valamelyik megállónál, még véletlenül se ajánljuk fel a helyünket.
#5 A buszra, villamosra való felszállás előtt még utoljára szívjunk bele jó mélyen abba a cigarettába, és amikor bezárultak az ajtók, fújjuk ki, lehetőleg valakinek az arcába. Biztosan örülni fog neki. Tényleg.
