Veled is előfordult már, hogy miközben egy filmet néztél vagy egy könyvet olvastál, azt kívántad, bárcsak a valóságban is léteznének azok a technikai eszközök és módszerek, melyek oly szerves részét képezték az adott világnak? Ebben az összeállításban kiválogattuk azokat a fantáziánkat megmozgató vívmányokat, melyek sosem léteztek, de talán a jövő hétköznapjainak részeseivé válhatnak.
Hosszú lenne azoknak a találmányoknak a listája, melyeket anno a vásznon pillantottunk meg, s ma már mindenki használja őket. Kubrick legendás filmjében, a 2001: Űrodüsszeiában például már 1968-ban felbukkant egy a mai táblagépekhez hasonló eszköz, ahogy számos Star Trek-etapban is feltűntek már ezek a kompakt, hordozható gépek. De ha már felemlegettük, az Űrodüsszeiában a ma már mindannyiunk életét átszövő videotelefonálás előhírnökét is láthattuk
Álmodtam magamnak egy világot
A Star Trekben rengeteg, csak a sorozatbéli világban létező kütyüt vonultattak fel. Nem hagyhatjuk szó nélkül azt a különleges teleportáló szerkezetet, amely a széria védjegyének számít. Használója, a különleges csóva segítségével pillanatok alatt juthat el egyik pontból a másikba. Ridley Scott ’82-es klasszikusában, a Szárnyas fejvadászban sötét, cyberpunk világ tárul elénk, melyben repülő autók végtelen sokasága jelenik meg. A valóság egyelőre még inkább az önvezető robotautókat preferálja és Elon Musk Hyperloopjának köszönhetően úgy fest, hogy ami hétköznapi közlekedést illeti, hamarabb hódítjuk meg a föld alsóbb rétegeit. Ám annak sem kell túl sokáig keseregélnie, aki kézzel fogható progressziót vár az eget bitorló járgányok ügyében, hiszen a Boeing éppen egy kisméretű utcákra tervezett repülő autó prototípusát teszteli.
Az előre megírt jövő
Isaac Asimov, a neves Hugo-díjas sci-fi író például 1983-ban arra vállalkozott, hogy megjósolja, milyen lesz az élet 2019-ben. Az író géniusza megfigyelhető a hétköznapokra tett meglátásaiban is, hiszen életünk számos aspektusával kapcsolatban alkotott tűpontos prognózist. Asimov ráérzett, hogy mostanra számítógépek nélkül elképzelhetetlen lesz az élet, a munkában betöltött szerepük mellett, a szabad perceinket is meghatározzák. Azt gondolta, a robotika fenekestül forgatja majd fel a jól megszokott fogalmunkat a munkáról, és az automatizálható gyári folyamatok jó része a robotok feladatává válik. Ami az oktatást illeti, Asimov úgy gondolta, a kompiuterizációval nem lesz szükség oktatási rendszerekre, hiszen a gépek segítségével minden tudás elérhetővé válik a tanulni és fejlődni vágyók számára. Ez a megérzés azonban nem jött be.
Megállíthatatlanul előre?
Hogy a technikai fejlődés merre vezet majd minket, az csakis rajtunk múlik. Új, meglehetősen komoly kihívások elé nézünk az elkövetkezőkben, elég csak a teljes robotizációból fakadó munkanélküliségre, vagy az etikai szempontból meglehetősen
vitatott, ugyanakkor a különféle betegségek megelőzésében vagy akár teljes megszűntetésében is jelentős szerepet játszó, születés előtti genetikai manipulációs megoldásokra gondolnunk. A legfontosabb, hogy szem előtt tartsuk: ennek a folyamatnak nemcsak valódi részesei, hanem alakítói is lehetünk tudatos technológiahasználattal, és a közösségi finanszírozási platformok értő és megfontolt működtetésével.