Veszprém városa tavaly lebilincselő börtönkiállítással gazdagodott, a tárlatnak helyet adó egykori várbörtön története számos izgalmas fordulatot rejt.
A Veszprémi Várbörtön története a 18. század végéig nyúlik vissza, amikor a középkori barlang helyett végre börtönt építettek a várban. Az 1754–1763 között elkészült megyeháza tömlöce azonban hamar szűkösnek és embertelennek bizonyult: a rossz higiénia és a kevés étel miatt sok rab életét vesztette.
A föld alatti cellák között akadt olyan is, amelyet csak búvónyíláson keresztül lehetett megközelíteni. Az 1810-es földrengés után teljes újjáépítés kezdődött, és 1853-ra egy ötszintes börtön készült el, amelyet később a Törvényszék is használt – de a zsúfoltság problémáját ez sem oldotta meg.
A mozgalmas 20. század
A Veszprémi Várbörtön a 20. században is megőrizte középkorias jellegét, annak ellenére, hogy 1904-ben sor került a régi épület átépítésére. A börtön a -3. szinten működött tovább, ahol a rabok ellátása szerény és elavult körülmények között zajlott. Hetente egyszer cseréltek ruhát, alvásra szalmazsákot és szalmával töltött vánkost kaptak, télen két, nyáron egy pokróc és egy lepedő járt.
Napi egyszeri meleg étkezés volt fél12-kor, a fogvatartottak mindössze 56 dkg kenyeret kaptak naponta, a levesek és főzelékek pedig ciklikusan váltakoztak marhahússal heti két alkalommal. A higiéniai viszonyok is hosszú ideig elmaradottak voltak: a folyóvizet és a vízöblítéses WC-t csak az 1980-as évek végén vezették be.
Bár a börtön hivatalos befogadóképessége sosem haladta meg a 60 főt, gyakran előfordult, hogy 200–250 rabot is összezsúfoltak a hűvös, állandóan 12–14 °C-os helyiségekben.
A várbörtönben híres rabok is megfordultak, például itt raboskodott a nyilas uralom idején Mindszenty József püspök, valamint az 1956-os forradalom idején Brusznyai Árpád, a veszprémi felkelés vezetője, akit később kivégeztek. A forradalom után itt gyűjtötték össze az egyetemistákat és oktatóikat is, akiket később a szovjet hatóságok hurcoltak el.
A végleges bezárás és úton a reintegráció felé
A Veszprémi Várbörtönt 2003-ban végleg bezárták, mivel az épület szűkös és elavult jellege, valamint az embertelen körülmények minden korábbi modernizálási kísérlet ellenére sem feleltek meg a korszerű büntetés-végrehajtási elvárásoknak. Az új, korszerűbb börtönintézetbe költöztetett fogvatartottak immár egy 512 férőhelyes létesítményben kerültek elhelyezésre, amely mind férfi, mind női elítéltek fogadására alkalmas.
Az új szemlélet középpontjában a reintegráció áll: a társadalomba való visszailleszkedést munkáltatással, oktatással, jóvátételi programokkal és a társadalmi felelősségvállalás erősítésével segítik elő.
Egy új fejezet: Ember a rács mögött
A Veszprémi Várbörtön új életre kelt: a hosszú ideig üresen álló épület átfogó felújítást követően immár látogatóközpontként várja az érdeklődőket. Az „Ember a rács mögött” című interaktív kiállítás nemcsak a várbörtön sötét múltjába enged bepillantást, hanem a büntetés-végrehajtás múltját és jelenét is izgalmas, sokszor elgondolkodtató módon tárja fel.
A látogatók végigjárhatják az egykori cellákat és folyosókat, közben megtudhatják, mi számított bűnnek az egyes korszakokban, milyen eszközökkel büntettek, és hogyan változott a büntetés célja.
Elérhetőség 8200 Veszprém, Jókai Mór utca 8. Ruttner-ház Nyitvatartás: Hétfő-Csütörtök: 9:00-17:00 Kedd: Zárva Péntek: 9:00-18:00 Szombat: 10:00-18:00 Vasárnap: 10:00-17:00 Weboldal
Funzine
