210 éve, hogy Ybl Miklós, kora egyik legnagyobb magyar építésze Székesfehérvárott meglátta a napvilágot. Az április 6-án született alkotó az európai historizmus egyik legkiválóbb alakja, akinek olasz városokat megidéző épületei nélkül elképzelhetetlen lenne Budapest.
Szent István-bazilika
A fóti katolikus templom építésén edződött Ybl legnagyobb, évtizedeken átívelő templomépítészeti munkája a Hild József által 1851-ben megkezdett Szent István-bazilika folytatása volt. 1867-től egészen 1891-es haláláig dolgozott a nagy pesti árvíz túlélőinek háláját jelképező épületen, ami egy szerencsétlen balesetnek köszönheti neoreneszánsz külsejét: kevesebb, mint egy évvel azután, hogy Ybl megkapta a feladatot, a már felfalazott kupola beomlott, lehetőséget adva az építésznek a tervek átdolgozására. A bazilika 1906-os átadását Ybl sem érte meg, az épületet már a Kodály körönd több házát is jegyző Kauser József fejezte be, de kapuzata, kupolája, kecsesen az égbe törő oldaltornyai és félköríves, kolonnádos szentélye a mai napig Ybl tehetségéről tesznek tanúbizonyságot.
1051 Budapest, Szent István tér 1.
Régi Képviselőház
A gyorsházakkal kapcsolatban elsősorban nem az időtállóságra szokás asszociálni, az országgyűlés alsóházának neoreneszánsz palotáját Ybl Miklósnak mégis sikerült 1865-ben mindössze három hónap alatt felhúznia. Habár az üléstermet csapnivaló akusztikája miatt később jelentősen át kellett alakítani, az épület tervezéséért Ybl az uralkodótól megkapta a Ferenc József-rendet. A király a kétkezi munkásokról sem feledkezett meg: őket 1000 forintos honoráriummal támogatta.
Ha az építők ennek az összegnek a hússzorosát ma egy bankjegy formájában a kezükbe vennék, a látványtól biztos mosolyra fakadnának: a Deák bankó hátoldalán ugyanis nem más köszön vissza, mint a képviselőház épülete! Az ideiglenesnek szánt országházban végül közel négy évtizeden át, 1902-ig folyt a parlamenti munka. Az 1942 óta az olasz állam tulajdonában lévő palota ma az Olasz Kultúrintézet otthona.
1088 Budapest, Bródy Sándor utca 8.
Operaház
Egy hangyányit több időt, mintegy 9 évet vett igénybe Ybl Miklós főműve, az Operaház megépítése. Az 1873-as meghívásos pályázaton Ybl az észak-olasz városok reneszánsz építészetéből táplálkozó pályamunkája többek között Steindl Imre, az Országház későbbi tervezője, és a színházépületeiről híres Ferdinand Fellner bécsi építész terveivel versenyzett, ám 8:7 arányban a bizottság végül Székesfehérvár szülöttének ítélte oda a megvalósítás jogát.
Az 1884-ben átadott, idén szeptemberben 140. születésnapját ünneplő Operaház homlokzatát összesen 16 zeneszerző mészkőszobra díszíti: a főpárkányon olyan óriásokat találunk, mint Mozart, Wagner, Verdi és Beethoven, míg Erkel Ferenc és Liszt Ferenc nagy méretű kőmásai a főbejáratot őrzik. A belső terek fényét Lotz Károly, Than Mór és Székely Bertalan freskói emelik, márványos előcsarnokának láttán pedig Ferenc József is csak elégedetten mosolygott.
1061 Budapest, Andrássy út 22.
Pillantsatok be a felújított Operaház kulisszái mögé:
FunzineVárkert Bazár
1875 és 1883 között, a Várhegy lábánál, “meszeletlen hátú, füstös kéményű” házak helyén, a középkori Vízhordó-lépcsőtől délre épült fel Ybl Miklós neoreneszánsz ékszerdoboza, az eredetileg kereskedelmi funkciót betöltő, később műtermeket és kiállításokat befogadó, a Kádár-korszakban pedig könnyűzenei rendezvényeknek otthont adó Várkert Bazár. A két pavilonépület által közrefogott, kacskaringós rámparendszer centrumában húzódik a Neptun-kutas Gloriette, melyet oldalról két oroszlán vigyáz (egyikőjük a harcot, a másik a békét testesíti meg). A különleges rózsafajtákkal és gondosan kiválasztott facsemetékkel teleültetett Neoreneszánsz kert egyik dísze Csák Attila 2013-ban rekonstruált Triton-kútja: Poszeidón fia, a sellők atyja éppen az ölében ülő Ámort vonja felelősségre, amiért lánya egy emberbe szeretett bele.
1013 Budapest, Ybl Miklós tér 2-6.
Vizy Márton