A kőrácsozattal körülölelt, színes üvegberakással díszített meseszép ablakok a középkor építészeti stílusának egyik meghatározó képviselői, amelyek főképp a templomok főbejárata felett foglalnak helyet. Bár a fővárosban járva-kelve aligha bukkanhatunk e időszakból származó, teljes pompájukban tündöklő templomokra, a rózsaablakokat mégis megcsodálhatjuk Budapest több épületén.
Sokáig Katalin-ablakként volt ismert
A gótikus rózsaablakok ötletét a közel-keleti Hisham-palotából vették át a keresztes hadjáratok katonái. Ám akkor még – sőt egészen a XVII. századig – Katalin-ablakként voltak ismertek, kapcsolódva a mártírhalált halt Alexandriai Szent Katalin III. századi legendájához. Ugyanis a bálványimádást elutasító szüzet éles késekkel teletűzdelt kerékkel próbálták először kivégezni, ám a használatát megelőzően szétesett a szerkezet. Erre a kínzóeszköz formájára, a halálnemre és az isteni beavatkozásra utaltak az ablakok elnevezésével.
A XII. és a XVI. században hódító, Párizs környékén kialakult gótikus korstílus itthon végül a XIII. század közepén, IV. Béla budai Várhegyen létrehozott királyi központjából indult útjára. A szerkezeti és formai elemei leginkább az egyházi rendeltetésű alkotásokban jelentkeztek. Ismerjétek meg a főváros rózsaablakait rejtő templomok és épületek történetét!
Árpád-házi Szent Margit-templom
A Lipótváros külső területén élő hívek sokáig lakásokban, pincehelyiségekben, majd egy iskolai tornateremben gyűltek össze a katolikus istentiszteletekre. Csupán 1923-ban született meg a döntés: szükségük van egy templomra. Így hát egy évtizednyi, megannyi akadállyal – például a templom telkét egyszerre kapta meg a plébánia és egy fatelep is – szembenéző építkezés vette kezdetét, mígnem 1933. október 15-én felszentelhették a Möller István által tervezett templomot.
Ezt követően majdnem további 10 évbe telt, mire a belső terek a kor mestereinek és művészeinek munkája által teljes fényükben tündökölhettek. Ennek érdekében a XX. század leghíresebb operaénekesei, zenészei léptek fel a templom javára, de megannyi adomány is érkezett.
Ma pedig legújabb pompájában láthatjuk az egykor a zsámbéki templom mintájára készült, sőt zsámbéki mészkővel burkolt templomot, hisz 2023-ban kívül-belül felújították. A neogótikus stílusú épület belsejében historizáló festmények idézik meg a középkori hangulatot, amelyet tovább emel a Róth Miksa műhelyében készült lenyűgöző rózsaablak, a négyszögletes tornyok, a bélletes kapu és a vastag falak is.
Rózsafüzér Királynéja Plébánia
A Thököly út egyik legszebb kincse a szintén neogótikus stílusjegyekkel felruházott Rózsafüzér Királynéja Plébánia, amelynek építése 1912-ben vette kezdetét, s rá három évre már fel is szentelték a Szent Domonkos-szerzetesrend kápolnáját felváltó épületet. A tervező személyében Hofhauser Antalt tisztelhetjük, akinek monumentális remekműve mintegy 47 méter hosszú, nagyobbik tornya pedig 67 méter magasságával tör az ég felé.
A főhomlokzatán helyet foglaló, minden oldalról virágos kereszteket ábrázoló téglarombuszokkal díszített rózsaablaka Zsellér Imre munkáját dicséri. A templomba betérve egymás mellett sorakoznak a szebbnél szebb üvegablakok, amelyek egy részét Róth Miksa készítette. Egy 1997-es tűzeset miatt azonban ma már a Tóth Erzsébet által restaurált változatait láthatjuk.
Árpád-házi Szent Erzsébet Plébániatemplom
A XIX. század végén a Szegényház téren kezdték el a Steindl Imre tervezte templom építését, és akkor még nem sejthették, hogy az épület díszítése és napjaink terének elnevezése igencsak egybe fog csengeni. Ugyanis az 1901-ben felszentelt templom belső tereiben, a rózsaablak keretében, a falain, a mennyezetén, valamint az üvegablakain sorra tűnnek fel rózsa- és virágmotívumok.
A templomnak otthont adó teret csupán 1932-ben nevezték el Rózsák terének, amivel a szegények védelmezőjére, Szent Erzsébet rózsacsodájára utaltak. A legenda szerint Szent Erzsébet kötényébe rejtve vitte a szegényeknek a kenyeret, amelyek rózsává változtak, amikor férje számon kérte tette kapcsán. E kultuszhoz kapcsolódik a marburgi Szent Erzsébet-templom, valamint a kassai dóm is, amelyeknek az építészeti megoldásaiból merített inspirációt Steindl Imre.
Számos hasonlóságot felfedezhetünk e templom és a szintén Steindl által tervezett Országház között, hiszen a két építmény egy időben készült. A 2560 fő befogadására alkalmas épület terraburkolatának anyagát, a pirogránitot Steindl kísérletezte ki Zsolnayval, a festett üvegablakok pedig Róth Miksa műhelyében készültek. Napjainkban a feszület mögötti ablak kivételével csupán az eredetiek rekonstrukcióit láthatjuk, ugyanis a templom jelentős károkat szenvedett a II. világháborúban.
Ebben a cikkünkben még többet megtudhattok a bájos Rózsák teréről:
FunzineFasori Evangélikus Templom
Pecz Samu karcolta fel a Városligeti fasor és a Bajza utca sarkát díszítő evangélikus templom vázlatát, s a városvezetés hosszas tanácskozását követően, 1903-ban elkezdődhetett az építkezés. Csupán 2 évre volt szükségük, hogy megalkossák a monumentális építményt, amely elkészültéhez Róth Miksa műhelye és Zsolnay Vilmos gyára is hozzájárult, míg az 1913-ra elkészült oltárképet Benczúr Gyulának, a kor egyik leghíresebb festőjének köszönhetjük.
A zuglói templom az egyetlen olyan protestáns templommá vált, amelynek külsején figurális díszítéseket láthatunk, sőt Budapesten itt tartottak először kizárólag magyarul istentiszteletet. A Róth Miksa által megálmodott, 5 méter átmérőjű rózsaablakot, valamint a főhomlokzat üvegmozaikját és a benti orgonát 2021 óta restaurált formájában láthatjuk.
Jézus Szíve Jezsuita Templom
A XIX. század végén Győry Teréz grófnő és Zichy Nándor gróf szorgalmazására indult meg a közösségi gyűjtés a napjainkban a Lőrinc pap téren álló, 1909-ben felszentelt templomra. Kauser József remekműve alapvetően francia-román történeti stílusban épült, azonban félköríves ablakai, boltívei és díszítései által a neoromán stílusjegyek, míg támpilléres szerkezetével a gótika is megjelenik rajta.
A magyar jezsuita tartomány központjává vált épület hitélete igen hamar felvirágzott, s innen indultak útjukra az első budapesti Mária-kongregációk is. A II. világháborúban nem érték súlyos károk, sőt menedékként szolgált a vészterhes időkben, ám a világégést követően a kommunisták betiltották a rendet. Csupán 1989-ben kaphatták vissza a jezsuiták a templomot, amely azóta több felújításon is átesett.
Vajdahunyad vára
A Városliget egyik legtöbb turistát vonzó csodája a Vajdahunyadvár, amelyet még az 1896-os millenniumi ünnepségsorozatra építettek, azzal a céllal, hogy bemutassák az honi építészettörténet ezer évét. Így hát Alpár Ignác alkotásán megfigyelhetjük a román, a gótika, a reneszánsz és a barokk stílus jellemzőit is. A lenyűgöző építményen pedig többek között a jáki templom kapuját, a pécsi dóm kápolnarészletét, a lőcsei és besztercebányai pártázatos házak elemeit, a gyulafehérvári Károly-kaput és a Gödöllői Királyi Kastély néhány motívumát is felfedezhetjük.
Ha pedig az oroszlános kőhídon lépünk be a Városliget mesevilágába, akkor azonnal a román kor és a gótika stílusának jegyein akadhat meg a szemünk, köztük a Róth Miksa műhelyében készült hatalmas rózsaablakkal. Az ólomüveg közepén a magyar állami címert, a felső mezőben az oroszlánok közötti Szent Koronát, a körív szegélyein pedig Erdély, Horvátország, Szlavónia, Dalmácia és Fiume címereit vehetjük ki. De nem hiányozhatnak a rózsaablak mellől Mátyás király páncélos vitézei, valamint a dómhomlokzatról a Hunyadiak címerállata sem.