10 retró magyar kultfilm, amit egyszer mindenkinek látnia kell (x)

Amennyiben egész estés otthoni szórakozásra vágytok, akkor érdemes a filmszatíra műfaja felé kacsintgatnotok, amely egy sokkal markánsabb és kritikusabb fajtája a vígjátékoknak, ezáltal görbe tükröt tart a nézőknek. Válogatásunkban összegyűjtöttük a rendszerváltás előtti Magyarországról szóló, online elérhető filmremekeket, szemezgessetek bátran! A nevetés garantált.

A csodacsatár (1956)

Futbóliában a sorozatos futballvereségek miatt kormányválság fenyeget. Az államelnök megbízza Duca tengernagyot, hogy utolsó esélyként szerezze meg a Svájcban játszó magyar csapat csodacsatárát… A csodacsatár a Rákosi-rendszer enyhülése után készült, a változó politikai viszonyok erőteljes nyomot hagytak rajta. Alapvetően egy könnyed, focival és zenével vonzóvá tett vígjáték, de a szórakoztatásba erős rendszerkritikát csomagoltak az alkotók.

Megtekintés a FILMIO-n >>

legjobb magyar filmek

A veréb is madár (1968)

A kabarétréfákon alapuló filmbohózatban Kabos László egy ikerpárt alakít. Holló Zoltán egy szürke kisember, aki úgy érzi, azért utasították el zseniális vegytisztító találmányát, az „Ultrapatyolexet”, mert testvére 1954-ben disszidált. Dühösen fogadja a Kaliforniában megtollasodott Mr. Alexander Hellót, s amikor megtudja, hogy nagymellényű testvére az ő szerelmét, Szöszit is el akarja csábítani, elcseni útlevelét, és mint Mr. Hello, ő utazik a lánnyal a Balatonra…

Megtekintés a FILMIO-n >>

legjobb magyar filmklasszikusok

Isten hozta, őrnagy úr! (1969)

A második világháború idején, egy kis mátrai falu mélyén egy idegkimerült őrnagy kedvenc beosztottja szüleinél tölti a szabadságát. Anya és lánya a fiú érdekében önfeláldozóan lesik az álmatlanságban szenvedő, zsarnokoskodó őrnagy minden kívánságát. Csak a családapa, a köztiszteletben álló tűzoltóparancsnok szegül ellen a testi és lelki terrornak az önérzet nevében… Fábri Zoltán „groteszk, vígjátéki embermeséjének” főszerepeit olyan színészóriások alakítják, mint Latinovits Zoltán, Sinkovits Imre és Fónay Márta.

Megtekintés a FILMIO-n >>

A tanú (1969)

A film, amelyet mondatról mondatra ismerünk, mégis bármikor szívesen nézünk újra. Bacsó Péter kultikus darabját tíz évre zárták dobozba, pedig korábban éppen az enyhülő kultúrpolitika bátorította a rendezőt a szatíra elkészítésére. Az egyszerű lelkű gátőr, Pelikán József (Kállai Ferenc) kalandjai végigvezetnek a személyi kultusz korszakának legsötétebb momentumain a húshiánytól a koncepciós perekig, miközben az elképesztően bornírt karakterek csetlését-botlását látva a hasunkat fogjuk a röhögéstől.

Megtekintés a FILMIO-n >>

Legendás magyar filmek: A tanú

Veri az ördög a feleségét (1977)

András Ferenc szatírája a „nagy zabálás” motívumába csomagolva ábrázolja a későkádári szocializmust. Augusztus 20., a magyar alkotmány és kenyér ünnepe alkalmából a balatoni vasutascsalád a pesti rokont fogadja pártfunkcionárius főnökével, s annak családjával. A háziasszony a lucullusi ebéd érdekében mindenkit terrorizál, hogy a két gyermek jövőjét egyengesse. Hárman utasítják el igazán ezt az „áldozatot”: a két ifjú, és maga a gyomorbajos funkcionárius.

Megtekintés a FILMIO-n >>

Legjobb régi magyar filmek

Álombrigád (1983)

Oláh Gyula brigádvezető egy szovjet darabot szeretne színre vinni a csapatával. A Prémium címet viselő történetben a munkások önként visszafizetik a tévesen kiutalt pénzjutalmat. Oláh és társai így akarják felhívni a vezetőség figyelmét a rendszer igazságtalanságaira. Az előadás megszervezése azonban nem várt bonyodalmakba ütközik. Jeles András betiltott filmszatírája a Rákosi-korszak hírhedt termelési filmjeinek sablonjait alkalmazva, szürreális epizódokban mutat rá a széthulló Kádár-rendszer kilátástalanságára.

Megtekintés a FILMIO-n >>

Szívzűr (1983)

Ballát, a pályakezdő orvost (Máté Gábor) és feleségét (Udvaros Dorottya) nagy örömmel fogadják a kis hegyvidéki faluban, ám a lelkesedés nem kölcsönös. Balláné mind erősebben vágyakozik a főváros után, de a körorvosi praxis sem mentes a zökkenőktől. Szatirikus hangvételű filmjében Böszörményi Géza új színekkel tudta gazdagítani a vidékre kerülő értelmiségi jól ismert témáját. Filmjét már csak Básti Juli, Pogány Judit és Jiří Menzel alakítása miatt is jó újranézni.

Megtekintés a FILMIO-n >>

Te, rongyos élet…! (1983)

Hogy miként lehet a történelem legborzalmasabb epizódjairól is humorral mesélni, azt A tanú után Bacsó Péter ezzel a filmjével mutatta meg újra. A Rákosi-korszakban járunk; Sziráky Lucy művésznőt kitelepítik, ami kettétöri felívelő operettszínészi karrierjét. A fővárosi színházi közeg után a kényszerlakhelyül kijelölt kis Békés megyei község komoly kihívások elé állítja a fiatalasszonyt, ám ő nem adja fel. Bacsó Péter méltán népszerű szatírája az időszak hazai filmművészetének egyik nagy tematikus hullámába, az „ötvenes éveket” feldolgozó vonulatba tartozik, ugyanakkor vígjátéki hangvételével ki is lóg abból.

Megtekintés a FILMIO-n >>

Régi magyar filmek vigjáték

Idő van (1984)

A Halassi házaspár nyaralni indul a Balatonhoz, szexuális életük színesítésére egy vibrátort is beszereznek, ám nem minden alakul úgy, ahogy eltervezték… A magyar posztmodern film egyik kulcsműve sajátosan bizarr időutazásra hív a nyolcvanas évekbe Zala Márk és Lázár Kati főszereplésével. Gothár Péter az Ajándék ez a nap és a Megáll az idő után harmadik nagyjátékfilmjét Esterházy Péterrel közösen írt forgatókönyvből készítette. Az eredmény a mindennapi valóság szilánkjaiból összeálló szürreális, víziószerű jelenetek láncolata lett, ám a kibontakozó cselekményből az időszak hazai közérzete is pontosan átélhetővé válik. Az Esterházyra jellemző nyelvi játékosság találkozása Gothár képi ötleteivel és kivételes színészvezetési készségével különleges darabhoz vezetett.

Megtekintés a FILMIO-n >>

Egészséges erotika (1985)

Tímár Péter rögtön első nagyjátékfilmjével az évtized kultikus szatíráját alkotta meg. A trükkoperatőrből lett rendező egészen sajátos instrukciókat adott színészeinek, így Rajhona Ádám, Koltai Róbert és Haumann Péter igazán különleges alakítást nyújt. A filmben elhangzó, a korszak politikai frázisait kifigurázó mondatok közül pedig nem egy vált szállóigévé.

Megtekintés a FILMIO-n >>

A legényanya (1989)

„Béláim az Úrban” avagy kis magyar abszurd, vidéki tragikomédia szegény Józsikáról, aki az egyetlen volt a faluban, akit nem Bélának kereszteltek. De nem ez volt vele a legnagyobb baj… Schwajda György prózájából Garas Dezső rendezett filmet, a fontosabb szerepekben pedig Kállai Ferencet, Eperjes Károlyt, Pogány Juditot, Kibédi Ervint, Eszenyi Enikőt, Andorai Pétert és persze Garas Dezsőt láthatjuk.

Megtekintés a FILMIO-n >>

magyar filmszatírák

Roncsfilm (1992)

Budapest, VIII. kerület, Szigony utca. Zárt világ, saját törvényekkel és sajátos hősökkel. A margó. A hely centruma a Gólya névre hallgató kocsma, ahol az emberek összejönnek, isznak, meg-verekszenek, majd hazamennek. Valakit hasba szúrnak, mást hátbadöfnek, a sántán is vonzó Gizi magához veszi Kapát, a nő elcsapott albérlője azonban rátámad a lakásra. Összecsapások zajlanak minden fronton, majd’ minden bérleményben – de az élet zajlik, megy tovább.

Megtekintés a FILMIO-n >>

Mutatunk néhány filmklasszikust is a szürke őszi napokra: