Mikor kell bevételi nyilvántartást vezetni?

A katások és az átalányadózók esetében gyakran felmerül az a kérdés, hogy milyen nyilvántartást kell vezetniük. Cikkünkben ezt a témát részletezzük, minden fontos kérdést megválaszolunk.

Minimum bevételi nyilvántartás vezetésére azok a vállalkozók kötelezettek, akik számára nincs előírva az egyszeres és kettős könyvvitel. Természetesen ebbe a kategóriába sorolhatóak a kata adózást választók és az átalányadózó egyéni vállalkozók. Az szja-s egyéni vállalkozók esetében ráadásul költség- és bevételi nyilvántartást is vezetni kell, szóval alkalmazhatnak egyszeres könyvvitelt is.

Formailag nincs meghatározva a bevételi nyilvántartás

Az új katatörvény leírja, hogy a bevételi nyilvántartásban ellenőrizhető módon, folyamatosan és időrendben kell rögzíteni minden olyan adatot, amely szükséges az adókötelezettség teljesítéséhez, valamint annak ellenőrzéséhez.

Formailag nincs meghatározva a bevételi nyilvántartás, hogy ez pontosan milyen felületen történhet. Használható bármilyen program, Excel-táblázat vagy akár kockás füzet is. Természetesen az utóbbit nem érdemes alkalmazni, hiszen az értékek összeadása nehezebb ebben az esetben, nagyobb a hibalehetőség.

Mit kell feltétlenül tartalmaznia a bevételi nyilvántartásnak?

A bevételi nyilvántartásnak mindenképpen tartalmaznia kell a következő adatokat: a sorszámot, a bizonylat sorszámát, a bevétel összegét, a bevétel megszerzésének időpontját és a jövedelmet. Az utóbbit csak az szja-törvény tartalmazza, szóval kizárólag az átalányadózó egyéni vállalkozók számára releváns, a katásokra nem vonatkozik.

Továbbá, ha nemcsak nyugtákat állítanak ki, hanem számlákat is, akkor érdemes kiegészíteni az előbbi felsorolást a vevő nevével, devizás számla esetén devizás bevételi összeggel, árfolyammal és ebből a forintos bevételi összeg kiszámításával. Továbbá a számla dátumait is érdemes feltüntetni, úgymint a keltezést, a teljesítési időpontot és a fizetési határidőt.

Akkor lesz rá szükség, ha esetleg sor kerül egy adóhatósági ellenőrzésre

A bevételi nyilvántartást nem kell sehova sem beküldeni, akkor lesz rá szükség, ha esetleg sor kerül egy adóhatósági ellenőrzésre. A nyilvántartásban csak akkor lehet adatot módosítani vagy törölni, ha az eredeti adat a módosítást követően is megállapítható. Ha sztornó vagy helyesbítő számlát állítanak ki, azokat is fel kell vezetni a bevételi nyilvántartásba, hiszen a törvény által előírt folytonosság elve így érvényesül.

Természetesen nem minden katás és átalányadózó vállalkozó alanyi mentes. Az áfások számára a törvény az áfa analitika vezetését írja elő. Ezt az analitikát egyszerűen el lehet készíteni a bevételi nyilvántartás felhasználásával, hiszen csak néhány tartalmi elemet kell kiemelni belőle. Ezek a tartalmi elemek a következők: nettó összeg, áfa összege, bruttó összeg és áfakulcs.