Országunk megannyi tekintélyes vára, várromja őrzi több száz éves, viharokkal övezett történelmünk emlékeit. Észak-Magyarország hegységeiben pedig lépten-nyomon rálelhetünk e rejtélyes, mesébe illő panorámával körülölelt egykori erődítményekre.
Kisnánai vár
A Mátra lábánál, egy csendes kis faluban találhatunk rá a kisnánai várra, amely a késő középkorban magyar nemesi családok otthonaként szolgált. Először a Kompolti család birtokolta, majd a XVI. században a Losonczy família kezébe került, amely a legenda szerint, 1543-ban befogadta a kor hírhedt rablótolvaját, Móré Lászlót. A mendemondák azóta is arról szólnak, hogy Móré a vár területén mérhetetlen mennyiségű kincset ásott el.
Ha aranyra nem is bukkanunk, a gyönyörű panorámát kínáló toronyteraszt, az Öreg-torony kiállítótermeit, a nyolcszögletű templomtornyot és az egykori szentélyben rejlő gótikus, faragott sírkövet biztosan megcsodálhatjuk. A szokásos vártörténeti kiállításokon kívül a várnagy rekonstruált szobája, valamint az ország legnagyobb opálját őrző gyűjtemény teszi még izgalmasabbá a kisnánai várat.
3264 Kisnána, Béke u. 1 | Weboldal
Számtalan kincsre lelhetsz még a Mátrában:
FunzineSzádvár, Szögliget
Még IV. Béla szorgalmazta a fellegvár építését, így valószínűleg Szádvár már az 1200-as évek közepétől Szögliget erdeiben állt. Az első ismertebb tulajdonosa Károly Róbert volt, majd Luxemburgi Zsigmond 1406-ban a Bebek bárói családnak adományozta az erődöt. Ezekben az időkben nyerhette el végleges formáját, egykori körbástyáival, a külső vár istállójával, a középső részek lakatos műhelyével és börtönével, illetve a belső vár lakóházaival, valamint fontosabb épületeivel.
2021 óta egy felújított várromot láthatunk a 460 méter magas várhegyen, ahol a meglévő falakat megerősítették, fedett kőtárat hoztak létre, a kilátópontokra padokat helyeztek el, ezenfelül az utat lépcsőkkel tették járhatóbbá. A vadregényes vár a körülötte futó 4,5 km-es tanösvény 7. pontja, így akár egy nagyobb túra részeként is megtekinthetjük a középkor históriáit őrző építményt.
3762 Szögliget, Szádvár tanösvény | Weboldal
Drégely vára
A Börzsöny északi részén, egy 444 méter magas sziklacsúcson emelkedik Drégely vára, amelynek első okleveles említése 1285-ből származik. Drégelyt sem kerülték el az oszmán csapatok pusztításai, sőt az 1552-es, háromnapos ostrom kapcsán azóta is legendák zengenek Szondi és a várvédők hősies haláláról. Ezt követően a törökök ki-be járkáltak a vár életében, s csupán 1663-ban hagyták el véglegesen.
Sokáig elhagyatottan álltak a vár romjai, majd 1991-ben a Drégelyvár Alapítvány segítségével megkezdték annak feltárását, a falmaradványok állagmegóvó helyreállítását. 2012-ben nyilvánították történelmi emlékhellyé, ahol minden évben Szondi-várjátékokkal emlékeznek a végvári vitézekre. Érdemes Drégelypalánk felől megközelíteni az elképesztő panorámával rendelkező várat, hiszen akkor a Szondi Kiállítótermet is útba ejthetjük.
2646 Drégelypalánk, Drégely vára | Weboldal
Regéci vár
Zemplén megye ékköve, a kirándulók egyik kedvenc helyszíne a festői környezetben elterülő regéci vár, amelyet a XIII–XIV. században épített az Aba nemzetség. A XVI. századtól a Rákóczi család birtokolta, akik egy egész birtokközpontot hoztak itt létre, amit azonban a Rákóczi-szabadságharcot követően, 1686-ban leromboltak. 1990-ben kezdődött meg a vár feltárása, restaurálása, amely során az északi tornyot újjáépítették.
Napjainkban, a helyreállításoknak köszönhetően az Öregtoronyban interaktív, tematikus kiállításokon vehetünk részt, míg a legfelső szinten a körpanoráma varázsol el minket. Mindezek mellett a XVI–XVII. századi főnemesi családok mindennapjaiba, életébe is bepillantást nyerhetünk. Sőt, a vártól csupán 2 km-re található látogatóközpont szintén tartogat számunkra izgalmakat, hiszen az interaktív kiállításon megismerhetjük II. Rákóczi Ferenc gyerekkorát, illetve multimédiás anyagokat is láthatunk a régészeti leletekről.
3893 Regéc, külterület | Weboldal
Fedezd fel a boldogkői várat is a közelben:
FunzineSalgó vára
Salgóbányától kalandos út vezet fel minket az erdőkkel körülölelt, 625 méter magas Medves-hegység csúcsán álló Salgó várához, amelyet még a XIII. században kezdtek el építeni. A vár az évek során nem egyszer gazdát cserélt, az 1400-as években a Szécsényiek birtokolták, majd egy időre a csehek elvették tőlünk, azonban amikor ezt Mátyás király megelégelte, újra magyar kézbe került.
Itt raboskodott Bebek Ferenc, akit I. Ferdinánd királyunk záratott be hamis pénz veretéséért. Salgó vára is a törökök áldozatául esett, a végső döfést viszont az osztrák császári csapat parancsa mérte rá, aminek eleget téve felrobbantották az erődöt. 1938-ban kilátószerűen rekonstruálták, később helyreállításokat, nagyobb javításokat végeztek a várromon, ahol 1845-ben még Petőfi Sándor is járt.
3100 Salgótarján
Nógrádi vár
A Börzsöny keleti részén, a Kéktúra útvonala mellett elhelyezkedő várrom az ország egyik legidősebb várának állít emléket, hiszen feltehetően még Árpád fejedelem idejében épülhetett. Az első lakosai valószínűleg bolgár-szláv etnikumúak lehettek, emiatt kapta a Novi grad, vagyis Új vár nevet. Ez alapján feltételezhető, hogy már Novi grad előtt állt ezen a hegyen egy vár.
A nógrádi vár históriájából sem hiányzik a török megszállás, majd felszabadulás fejezete, ám emellett megannyi történelmi alakunk, IV. László, Báthori Miklós, Bocskai István és Bethlen Gábor neve kötődik hozzá. Talán az egyik legnagyobb nyomot Báthori hagyta rajta, amikor itáliai mesterek segítségével hatalmas bővítésekbe kezdtek itt. Amit ma látunk a várból, az mind ebben az időben épült, köztük az az égig érő torony is, amely már messziről mutatja az utat az ide érkezők számára.
2642 Nógrád | Weboldal