Kis hazánkban abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy számtalan pincészet és borház kiváló nedűi között válogathatunk. De vajon mitől függ, hogy a társaság egyik része Egerbe vágyik, hogy egy testes bikavért kóstolhasson, míg a másik Tokajba, ahol a friss, virágos hárslevelűk várják? Az alábbiakban erre keressük a választ.
Mitől függ a bor-ízlésünk?
Mielőtt rátérnénk a borokra, gondoljunk csak bele: biztosan van olyan ismerősünk, aki imádja feketén a kávét, van, aki odáig van az édesen csábító tortákért, míg egyesek a savanyú citrusfélékért, például a grépfrútért rajonganak. A gasztronómiai ízlés nagy része, ami a fent említetteket is meghatározza, általában a genetikánkba és a szervezetünkbe van kódolva – hiszen például összefüggésben van az ízlelőbimbóink számával. De ez csak az egyenlet egyik része. Alapvetően tehát születünk egyfajta preferenciával, ami genetikai – emellett viszont különböző fiziológiai és metabolikus változók is befolyásolják, hogy mit szeretünk és mit nem.
És ez még nem minden! Az ízlés függhet nemtől, sőt kortól is – azaz az idő előrehaladtával is változhat. Emellett hatással vannak rá a különböző kondíciók, például az elhízás vagy egyes étkezési zavarok is. De ha kilépünk a biológiai vonatkozások köréből, akkor azt láthatjuk, hogy még az olyan külső hatások, mint a szocializációs közeg is változtathatnak az ízlésünkön. Ezek tehát mind-mind befolyásolják, hogy egy pincészetben az édes fehérek vagy a száraz vörösek, esetleg rozék felé nyúlunk majd.
Mit szeretünk és mit nem?
Nézzük tehát, hogy az egyes borok milyen ízlésekhez passzolnak – ez persze igen széles kérdéskör, hiszen a fehérek között is találunk számtalan ízvilágot. Van viszont néhány alapvetés, ami mentén könnyebb lesz pincészetet vagy borászatot választani, ha borkóstolóra indulunk.
Ha egy kellemes, friss fröccsöt szeretnénk inni a nyári melegben, akkor remek helyszín lehet a Budapest-közeli Etyek, ahol több típusú szőlőből is gyártanak könnyű, zamatos fehérborokat. Terem például Olaszrizling, de számos pezsgőnek is kiváló bor alapanyaguk is van. Ugyanez igaz a Badacsonyi borvidékre, ahol szintén a fehéreket részesítik előnyben: a hagyományos Kéknyelű vagy Szürkebarát mellett találunk itt Chardonnay-t és Rajnai rilzlinget is.
A rozé-rajongók is örülhetnek, hiszen ez a típus is egyre népszerűbb, így egyre több helyen elérhető. Ma már például a klasszikus vörösnek otthont adó Egri borvidéken is van rozé, de Villányban és a Pannon régióban is találhatunk fergeteges nedűket. Ez is tökéletes nyáron egy könnyű fröccsben, de persze önmagában is megállja a helyét, legyen szó édesebb vagy szárazabb változatról.
A vörösnek a már többször említett Egri borvidék az egyik legjellegzetesebb otthona: a testes, erőteljes, nehéz Bikavér világhírű. De Pécs környékén is találkozhatunk kékszőlőből készült borral, például Cabernet és Merlot típusokkal, például Szekszárd és Villány vonalán. A terület remek adottságokkal rendelkezik a termeléshez – amit persze ki is használnak a helyi borászok.
