Egy édes kiskutyát nem megsimogatni?! Ugye milyen nehéz megállni?! Léteznek azonban olyan helyzetek, amikor valóban türtőztetni kell magunkat, még ha hatalmas is a kísértés.
De mi is az a „simistop” és miért szükséges bizonyos helyzetekben alkalmazni? A Kutyabarát Magazin kutyabarát híreit olvasgatva több cikk is foglalkozik a témával. Nézzük a legfontosabb tudnivalókat arról a bizonyos „simistopról”!
Milyen esetekben tilos a simogatás?
A „simistop” elsősorban a vakvezető kutyák tekintetében alkalmazandó. A szakemberek több fórumon is hangsúlyozzák, hogy ugyan a vakvezető kutyák nagyon kedvesek és barátságosak, de munka közben szigorúan tilos a simogatás! Ennek elsődleges oka, hogy a simogatással kizökkenthetjük az állatot az aktuális szerepéből, ezzel pedig könnyen veszélybe sodorhatjuk gazdáját.
A kedves idegenek
Azok a látássérült emberek, akik vakvezető kutyák segítségével élik mindennapjaikat, gyakran beszámolnak a „simistop” figyelmen kívül hagyásáról. Általában a járókelőkről, az utcán felbukkanó kedves idegenekről van szó. Ezeket az embereket bár a jó szándék és az állatok iránti szeretet vezérli, mégis komoly bajt okozhatnak. A vakvezető kutyák a gazdik minden rezdülését érzik. A gazda pedig az életét bízza négylábú barátjára. Ebben az esetben nagyon fontos, hogy a kutya a munkájára tudjon koncentrálni. A legtöbb látássérült még az utcán való várakozás során sem engedi a simogatást, hiszen a kutya akkor is dolgozik.
Udvariasságra való törekvés
Nemcsak a vakvezető kutyák, de minden négylábú tekintetében fontos simogatás előtt a gazdától való engedélykérés. A legbájosabb kutyusok sem biztos, hogy örülnek a hirtelen jött kedvességnek. A vakvezető kutyás páros tekintetében is fogadjuk el, ha kérdésünkre a válasz egy udvarias „nem”. Fontos, hogy megértsük, akkor teszünk a legjobbat, ha elfogadjuk és nem írjuk felül a gazdi szabályait.
A kivétel erősíti a szabályt
Több látássérült is beszámolt már olyan esetről, hogy saját maguk szegték meg szabályaikat. Általában ismerősökkel, barátokkal való véletlen találkozás során, vagy gyerekek kérésére engedik meg a társuk simogatását. Ha van lehetőség, ilyenkor lekerül a hám a kutyáról, jelezve, hogy éppen nincs munka. Mindazonáltal, mielőtt feltennénk a „megsimogathatom?” kérdést, gondoljuk végig, mennyire kimerítő lehet, ha naponta folyamatosan megállítanak az utcán ezzel az indokkal.
Mindazonáltal a vakvezető kutyás páros összhangja és partnersége valóban lenyűgöző. Nem véletlen, ha sokakat cselekvésre ösztönöznek. Azonban ne feledjük, néha azzal teszünk igazán jót, ha nem beszélünk. Ha várakozás közben találkozunk egy látássérülttel és négylábú társával, akkor viszont nyugodtan nyissunk feléjük. Ne feledjük el, a vakvezető kutya híd az emberek között. Ha a gazdi is partner a közeledésre, minden bizonnyal egy érdekes és kellemes beszélgetésben lesz majd részünk.
