Tavasszal és nyáron örömünket lelhetjük a város pihenésre, elmélázásra és találkozásokra alkalmas tereit ékesítő szökőkutak puszta látványában. Íme öt budapesti szökőkút, amelyet nem (csak) hűsítő vizéért szeretünk.
Városligeti szökőkutak
A Városliget és a különleges szökőkutak közös története közel másfél évszázados múltra tekint vissza: az első díszkút, a Gloriette 1884-ben került felállításra a millenniumi emlékmű helyén, Ybl Miklós tervei alapján. Ezt követte az 1896-ban felszentelt, 700 négyzetméteres medencével felszerelt világító szökőkút, ami az egykori Iparcsarnok előtt kápráztatta el színes-zenés vízjátékával a korzózókat. Ma a Ligetben két helyen futhatunk bele szökőkutakba: a Millennium Háza főbejárata előtt az épület ornamenseivel harmonizáló Zsolnay-kút díszlik, a Széchenyi Fürdővel szemben pedig Kerényi Jenő és Szabó István 1978-as kompozíciója, a Sellők díszkútja terpeszkedik.
Mátyás-kút
A magyar Trevi-kútként is ismert budavári Mátyás-kút 2020 szeptemberétől újra régi pompájában ragyog: a Nemzeti Hauszmann Program részeként történt rekonstrukció során mind a szoborcsoport, mind a szökőkút gépészete és díszkivilágítása újjászületett. A Várnegyed egyik legnépszerűbb látnivalóját Stróbl Alajosnak köszönhetjük, akit az 1904-es átadás előtt a Műcsarnok kiállításán állami aranyéremben részesítettek a Mátyás királyt és kíséretét egy vadászjelenet szünetében, egy sziklából előtörő forrás felett megjelenítő munkájáért. A Szép Ilonkát és Marzio Galeotto humanista tudós alakját is szerepeltető kompozícióban a szemfülesek tíz állatábrázolást számolhatnak össze.
Halas díszkút
A békásmegyeri lakótelep hegy felőli oldalán, a Csobánka tér szélén találjuk a Munkácsy Mihály-díjas szobrász, Rátonyi József fantáziadús remekművét. Az 1985-ben felállított, 220 cm magas bronz díszkút egy kőmedence közepén helyezkedik el, és egy csészealjból, valamint az azon nyugvó vízi kompozícióból áll: középen egy méretes kopoltyús bambul a közösségi ház irányába, melyet két oldalról egy-egy tengeriherkentyű-oszlop keretez. Eredetileg ezek az oszlopok töltötték be a vízköpők szerepét, ám karbantartás híján a kút környékén évek óta szárazság honol – köztéri műalkotásként és mászókaként azonban továbbra is kedvelt látványosság.
Halászó gyerekek kútja
Válogatásunkat a tavaly decemberben átadott, frissen felújított Halászó gyerekek kútjával zárjuk: a Budai Vár kedvelt kilátópontját, a Savoyai-teraszt díszítő installáció Senyei Károly 1900-ban működésbe helyezett alkotása, amely a II. világháborút és egy rövid Rákóczi téri kitérőt követően jelentősen kisebb medencével és kisebb sérülésekkel került vissza a Palota Duna felőli homlokzata elé. Az óriási harcsával küzdő két kisfiú és az őket nevetve néző kislány bronz szobrával a restaurátoroknak sok munkája akadt, de ma már ismét eredeti állapotában, régi méretében élvezhetjük a csobogós szoborcsoport látványát.
Vigalmi téri szökőkút
Budapest, ha nem Magyarország leghuncutabb szökőkútja isteni témája lehet minden Instagram-képnek, hiszen ki ne akarna ilyen formák előtt pózolni? A tíz éve megújult Óbudai Promenád egyik legfőbb eleme lett a Kecskeméti Sándor és Karádi Gábor tervezte, hivatalosan szőlőszemeket szimbolizáló kőgolyókból álló szökőkút, ami felállítását követően azonnal megragadta mindenki fantáziáját és hetek alatt varázsolta az otthonául szolgáló Vigalmi teret Budapest egyik legmegmosolyogtatóbb közterévé. A Google Mapsen Cici térként is jegyzett helyszínt felkeresve mindössze egy pillantást kell vetnünk az alkotásra, és máris megvilágosodunk a név eredetét illetően.
Vizy Márton