Talán nem is gondolnánk, milyen sokféle skanzent hoztak már létre hazánkban azért, hogy méltó módon mutathassák be az egyes tájegységeket jellemző építészeti jegyeket és azt, hogyan éltek akkoriban őseink. Válogatásunkat azokra a tavaszi kirándulós napokra ajánljuk, amikor egy kis időutazásra vágyunk, nyugodt környezetben.
Göcseji Falumúzeum
A Göcseji Falumúzeum az ország első néprajzi gyűjteményeként 1968 óta várja a látogatókat. A skanzen területén napjainkban 40 különböző építmény található, melyek között betekinthetünk lakóházakba, istállókba, pajtákba és egy korabeli fatemplomba is. Az említett épületek többségét egy göcseji kis faluból telepítették át, először szétbontva, majd újraépítve őket. A múzeumot valójában egy elképzelt falu képére építették meg, hogy a mai kor embere láthassa, milyen volt egy 19. századvégi egyutcás település. Ennek ellenére is hűen idézi fel azon lakóházak hangulatát, amelyekben több generáció élt és nőtt fel akkoriban. A területet egy tanösvényen járhatjuk körbe, ami közben különböző foglalkozásokon, programokon is részt vehetünk.
8900 Zalaegerszeg, Falumúzeum utca
Hollókő Skanzen
Hollókő az egyetlen olyan falu hazánkban, amely helyet kapott az UNESCO természeti és kulturális világörökség listáján, ezért sokan csodájára járnak a különleges kis falunak. Ilyen értelemben nem is mondható kimondottan skanzennek, hiszen máig lakott település, ám a lakóházakban számtalan múzeum, kiállítás és még szálláshely is található. A térség történetében egy 1909-es tűzvész jelentette a fordulópontot, az ezután történt helyreállítással érte el ugyanis a ma ismert kinézetét. Az összesen 56 épületből álló település parasztházainak homlokzatán megfigyelhetőek az ősi palóc építészeti stílusra jellemző elemek. Egyes ünnepek, rendezvények alkalmával gyakran láthatjuk díszes népviseletben a helyieket, ezzel is megőrizve és bemutatva a múlt század különlegességeit.
3176 Hollókő, Kossuth utca 82.
Makó Skanzen
A makói skanzen valójában a József Attila Múzeum udvarán foglal helyet, mégis skanzenként tekintünk rá, hiszen a paraszti gazdaság épületei, valamint a kiállított tudásanyag miatt önálló egységként kezelendő a terület. A helyszínen megismerhetjük a makói hagymatermesztés történetét, és egy hagymásház is megtekinthető, eredeti berendezéssel. A múzeum főépületéből kilépve egy varázslatos, fákkal teli park vár ránk, ahol érdemes kicsit ejtőzni, eközben pedig a kiállított házikókat is körbejárhatjuk. A területen folyamatosan változó, időszakos kiállításokat is szerveznek, a skanzen honlapján megnézhetitek az aktuális programokat.
6900 Makó, Megyeház utca 4.
Ópusztaszeri Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény
Az Ópusztaszeri Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény telepítését 1979-ben kezdte el Dr. Juhász Antal néprajzkutató. A telepítés fő célja az volt, hogy így mutassák be a Dél-Alföld népi építészetének jellegzetességeit, a mai kor embere és a nagyközönség számára. A régi parasztházak között sétálgatva részesei lehetünk a régi korra jellemző életérzésnek, miközben népviseletbe öltözött tanyagazdák segítségével megismerhetjük egykori életmódjukat, szokásaikat is. Nyáron a skanzen területén található szatócsbolt is kinyit, ahol egyedi kézműves termékeket és korabeli édességeket vásárolhatunk.
6767 Ópusztaszer, Szoborkert 68.
Pityerszeri Skanzen
Az Őrségi Népi Műemlékegyüttes, másnéven Pityerszeri Skanzen 1970-es megalkotásának célja az volt, hogy helyreállítsák a helyszínen található parasztházakat, valamint az eredeti funkciójával és kinézetével megegyező, szabadtéri néprajzi múzeumot hozzanak létre. A területet vezetett séták alkalmával is körbejárhatjátok, így még többet megtudva az egykori lakók szokásairól. Emellett időnként kézműves foglalkozásokat rendeznek, valamint korabeli íjászatot szerveznek, ezeken kicsik és nagyok egyaránt részt vehetnek, így téve családos időtöltéssé a skanzenlátogatást. A múzeum területén még egy szatócsbolt is található, ahol gasztronómiai termékek mellett szuveníreket is beszerezhettek.
9941 Őriszentpéter, Városszer 57.
Sóstói Múzeumfalu
Magyarország legnagyobb regionális szabadtéri múzeuma esetében is egy, a valóságban soha nem létező, de a 19. századra jellemző falu bemutatásáról beszélhetünk. A skanzen korabeli épületei és eszközei ennek ellenére tökéletesen szemléltetik, hogyan éltek akkoriban a parasztok és kisnemesek. Megismerhetjük népszokásaikat, megtudjuk, hogy miket ettek, de még egy, a kornak megfelelő iskola, borbélyüzlet, valamint kovácsműhely is található a Sóstói Múzeumfalu területén. A hatalmas birtokon egy honfoglalás kori falut is kialakítottak, ahol a gyerekek interaktívan és játékosan tanulhatnak arról, hogyan éltek az Árpád-kori magyarok.
4431 Nyíregyháza, Tölgyes utca 1.
Szennai Skanzen
Kaposvártól mindössze nyolc kilométert kell utaznunk, ha egy kicsit visszarepülnénk a múltba és kikapcsolódnánk. Itt található ugyanis a Somogy megyében kialakított Szennai Skanzen, ahol a Zselic népi építészetével ismerkedhetünk meg egy kicsit közelebbről, interaktív és változatos programok segítségével. Magyarországon harmadikként, 1978-ban nyitotta meg kapuit a szabadtéri néprajzi múzeum, amit egy máig élő falu közepén alakítottak ki, az itt lakók aktív részvételével. A skanzen legfőbb célja, hogy bemutassa és megőrizze az utókornak Zselic és Belső-Somogy sokszínű kultúráját, tárgyi és szellemi örökségét. Eközben arra is törekednek, hogy nemzetközi szinten is népszerűsítsék a magyar kultúrát.
7477 Szenna, Rákóczi Ferenc utca 2.
Szentendrei Skanzen
Hazánk talán legismertebb szabadtéri néprajzi múzeuma a 2000-ben az Év múzeuma díjat nyert Szentendrei Skanzen. Központi gyűjteményét 1967-ben alapították meg annak érdekében, hogy bemutathassák a 18. és 19. század Magyarországának népi kultúráját, építészetét és szokásaikat. A skanzent egy hatalmas zöldterületen alakították ki, ahol teljes csend és nyugalom honol a nádtetős házak között. Itt akár egy egész napot is el lehet tölteni, hiszen minden van, ami ehhez szükséges (étterem, pékség, borozó). Éves szinten többféle izgalmas programmal is készülnek a látogatóknak, idén húsvétkor például tavaszváró mulatságra hívják azokat, akik autentikus, korhű környezetben szeretnének ünnepelni, locsolkodni, tojást festeni.
2000 Szentendre, Sztaravodai út 75.
Vasi Skanzen
Az ország második szabadtéri néprajzi múzeumaként hozták létre a Vasi Skanzent, 1973-ban. A múzeum látnivalói azóta egyre csak bővülnek, az átépített épületekkel pedig a régi, 18. és 20. század közötti falvak hangulatát szeretnék megidézni. Ehhez hozzátartozik a korabeli falu főutcája, egy őrségi domb és egy pincesor is. A falu központjában megtekinthetjük az 1800-ban építtetett, későbarokk stílusú perenyei kápolna másolatát. A területen még őshonos, magyar háziállatokat is tartanak, emellett a népi gyógyászatban használt növényeket termesztenek, időnként hagyományőrző programokkal kedveskedve a látogatóknak.
9700 Szombathely, Árpád utca 30.
+1 Ászári Mini Skanzen és Tájház
A Komárom-Esztergom megyei Ászár is tartogat számunkra meglepetéseket. Itt építették meg ugyanis 2011-ben az Ászári Mini Skanzent, amely a Barta-ház kiegészítéseként jött létre, méretarányos házikóival. Minden ház egy adott történelmi korra jellemző építészeti stílus mintájára készült el, ezért ottlétünkkor többféle építészeti jegyet is megismerhetünk. A Mini Skanzentől alig öt perc sétára található a Jászai Mari Emlékház, amely a művésznő életét és színházi munkásságát mutatja be. Érdemes akkor már bejárnunk a szintén ezen a területen található Tájházat és Retro Múzeumot is, külön jegyet nem szükséges ezekhez váltani.
2881 Ászár, Kossuth utca 16.