4 különleges nagyáruház Budapesten, ami egykor szebb napokat is látott
Városi Kalandor 11. rész

Január közepén robbant a hír, miszerint végre megkezdődtek a sanyarú sorsú Corvin Áruház belső rekonstrukciós munkálatai. Ennek örömére tartsatok velünk legújabb városi kalandozásunkon, és ismerjétek meg a Corvin és három másik békebeli budapesti nagyáruház történetét!

Corvin Áruház

Ekképpen írt az akkor negyedik évét ünneplő Corvin Áruházról a Pesti Hírlap 1930-ban: „Ahogyan Európa divatját Párizs, a fővárosét a Corvin diktálja és igen szerencsés, mesteri kézzel”. A hamburgi pénzemberek tőkéjéből Reiss Zoltán tervei alapján felhúzott Corvin a főváros első kőmozija, a szecessziós stílusú Apolló Projectograph (később kabaré és színház) helyén épült fel 1926-ban.

A klasszicizáló tömbház (aminek harmonizálnia kellett a szomszédos Rókus kórházzal és az akkor még álló Nemzeti Színházzal) egy okos építészeti trükknek, a homlokzatát négy emelet magasságban díszítő ablakoknak köszönhetően csupán egyemeletesnek hat, és annak a konzervatív korszellemnek tökéletes mintapéldánya, amely mind a “dekadens” szecessziót, mind a begyűrűző modernizmust elutasította.

A Corvin Áruház 1960-ban / Fotó: Fortepan, Breuer Pál

33 kirakatával, 52 osztályával és az ország első mozgólépcsőjével a 16 ezer négyzetméteres Corvin hazánk legmodernebb és legnagyobb áruháza volt, ahol nemcsak ruházati boltok várták a Keletiből és a Nyugatiból vég nélkül áramló tömegeket: volt itt étterem, kávéház, jegyiroda, gyors fényképészet, szőnyegbolt, de még motorkerékpárokat árusító üzlet is.

A II. világháború alatt kigyulladt épületben hamar újraindult az élet, ám az 1956-os forradalom által ejtett sebek a mai napig nem gyógyultak be rajta. Az 1968-as állagmegóvó munkálatok után második virágkorát élő Corvin a Skála Budapest 1976-os megnyitásával kezdte meg hosszú hattyúdalát, aminek végére a rendszerváltás utáni plázaboom tett pontot. Az épületet évtizedekig csúfító bádogborítás, habár ideiglenes megoldásként került fel rá, csupán pár évvel ezelőtt lett elbontva, a most is folyó felújítás első lépéseként.

A Corvin Nagyáruház a felújítások előtt, 2021-ben / Fotó: Németh Kriszti

Árkád Bazár

1909-ben, Budapest első játékáruházaként nyitotta meg kapuját Késmárky és Illés játékáruháza, a Dob utcai Árkád Bazár. A Vágó fivérek tervezte épület lapos, szegecses homlokzata Otto Wagner Osztrák Postatakarékpénztárát juttatja eszünkbe, de a kiugrókon található mesefigurák és a belső udvar díszítése már a magyaros szecesszió jegyeit mutatják.

Az ötemeletes áruház anno babákban, hintalovakban, tengeri hajókban és villamosvonatokban dúskáló csarnokát egy méretes üvegkupola koronázza, biztosítva a természetes megvilágítást. A trianoni döntés után az üzlet veszteségessé vált, 1924-ben pedig végleg csődbe ment. Később autószalon, művészeti klub és kulturális központ működött az épületben, ami ma hostelnek, kocsmának és szabadulószobának ad helyet.

blank
Az Árkád Bazár 2019-ben / Fotó: Oleg Ulymov – Art Nouveau World

Fischer Áruház

A Párisi Nagy Áruházra egy évet ráverve, a főváros első modern divatházaként 1910-ben nyílt meg az országos hírű selyem- és textilkereskedő, Fischer Simon palotája. A bécsi szecesszió hazai nagyköveteinek számító Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula által megálmodott hatemeletes óriás első három szintjén válogathattak a vásárlók a legfinomabb kelmékből, fényűző környezetben. A Bécsi utca 10. alatt működő Fischer-üzletház 1942-ben adta be a kulcsot, később az Éva Divatház, a Budapest Hall Kabaré, a Piccadilly Étterem és az Irodagépipari Vállalat üzemelt a mára már széltépte védőlepellel letakart, egykor impozáns sarokház falai között.

blank
Az egykori Fischer Áruház 1958-ban / Fotó: Fortepan, Budapest Főváros Levéltára

Párisi Nagy Áruház

Budapest mai napig legszebb áruháza az 1882-ben épült Terézvárosi Kaszinó helyén, annak átalakításával nyílt meg 1911-ben. Az ingatlant Goldberger Sámuel nagykereskedő vásárolta meg, miután azonos nevű áruháza néhány évvel korábban teljesen leégett. Habár eredetileg teljes bontással tervezett, végül közösségi nyomásra meghagyta a Lotz Károly freskóival díszített bálteremnek is helyet adó Paulay Ede utcai épületszárnyat, az Andrássy út felé pedig egy gyönyörű ipari szecessziós homlokzatot emeltetett az első magyar mozifilmimportőr, Sziklai Zsigmond tervei alapján. A párizsi mintára épült átriumos, egylégterű áruház díszei a Zsolnay gyárban, üvegablakai Róth Miksa műhelyében készültek. Tetején egykor 400 férőhelyes étterem működött, jelenleg pedig a 360 Bar kínál lenyűgöző városi panorámát és ütős koktélokat.

blank
A Párisi Nagy Áruház 1958-ban / Fotó: Fortepan, Budapest Főváros Levéltára

Vizy Márton