Egyedi látványvilággal álmodták színpadra a magyar irodalom egyik legismertebb alkotását

Az esztendő egyik legkülönlegesebb darabjával, egy élőzenés tánckölteménnyel készül a Varidance és a Bartók Táncszínház társulata: a Vári Bertalan vezette csapat Petőfi Sándor, 1844 novemberében pár hét alatt papírra vetett művét, a János Vitézt viszi színpadra.

blank

Felejtsük el, amit eddig a János Vitézről tudtunk, kényelmesen dőljünk hátra, majd adjuk át magunkat nyitottan a különlegesnek, az eredetinek, az újnak, hiszen a Varidance és a Bartók Táncszínház táncművészeinek előadása úgy vezet majd át egy eddig még nem látott világba dallamokkal, énekkel, tánccal és csizmák koppanásával, ahogyan Kukoricza Jancsit földi kalandjai átvezetik sorsa Tündérországba.

A kivételesen szerencsés csillagzat alatt megköttetett társulás egészen egyedi hangzást, látványvilágot varázsol az egyik legismertebb magyar irodalmi alkotásból. Az 1904-es, Kacsóh Pongrác által megzenésített darab hangszerelését ezúttal Szirtes Edina „Mókus” alkotta újjá, aki mindezt a kultikus Ferenczi György és az 1-ső Pesti Rackák című zenekarának tagjaival kiegészülve adja elő. Ezzel pedig sikerül elérnie azt a különleges bravúrt, hogy a mindenki által ismert darabot egy teljesen új, egyedi nézőpontból mutatja be és ejti ezzel rabul a minőségi magyar kultúra rajongóit.

blank

A fojtó kánikula után mint a felszabadító zápor, a némaság és a csend után a zene és a tánc, a hosszú túra után a domboldalon felfrissítő forrásvíz: ugyanez mindannyiunk számára a karantén után a János Vitéz. A Vári Bertalan rendezte élőzenés táncköltemény kétszer 45 perces felvonásaival kápráztat el bennünket varázslatos látványvilágával, melyben Kukoricza Jancsit Hernicz Albert, Iluskát pedig Bánházy Eszter formálja meg. A szöveget Petőfi Sándor elbeszélő költeménye alapján és Heltai Jenő verseinek felhasználásával Bakonyi Károly tolmácsolásában hallhatjuk.

Az előadás pontos dátumairól, az alkotókról és a jegyvásárlás menetéről ezen a linken tudhattok meg többet.