Tíz évvel ezelőtt, 2011 decemberében egy baráti beszélgetés és persze személyes indíttatások hívták életre a Budapest Bike Maffia önkéntes szervezetét. Az elmúlt tíz évről, jelenről és egy kicsit a jövőről is beszélgettünk a szervezet vezetőjével, Havasi Zoltánnal.
December 10-én, az emberi jogok világnapján lépünk be a Budapest Bike Maffia Vágóhíd utcai bázisára, a Konnektor Inkubátorházba. Egy nagyobb teremben már koradélutántól sürögnek-forognak az önkéntesek, akik csak a mai nap több mint ezer hajléktalan embernek szánt szendvics elkészítésére vállalkoztak. Céljuk nem más, mint felhívni a figyelmet arra, hogy jogainknak megfelelően egy olyan társadalomban szeretnének élni, ahol a napi élelem alapvető minden egyes ember számára.
Az elmúlt tíz év, tíz napban
Ezzel a pénteki nappal vette kezdetét a tizedik születésnapját ünneplő szervezet tíznapos kampánya, amiben minden napot egy már megvalósított vagy éppen új akciónak dedikáltak. A szombati Szállóigék napon négy hajléktalan ember történetébe nyerhettünk bepillantást egy kisfilmen keresztül, míg a december 13-át külön a hajléktalan nők témájának szentelték. Helyet kapott a napok között a tíz éve minden egyes héten megtartott Vitamin Kommandó speciális kiadása és Vitamin Boom akciójuk is, amiben vitamincsomagokat juttatnak el az utcán vagy a szállókon élő emberek számára.
Miközben a maroknyi önkéntes csapat javában készíti és csomagolja a szendvicseket, addig Havasi Zoltánnal, a Budapest Bike Maffia vezetőjével egy készülő podcastszobában foglalunk helyet, ami reményeik szerint a jövőben a szervezet saját podcastműsorának otthonul szolgál majd.
Szenvedélyből szervezet
Mikor Zolit a tíz évvel ezelőttről kérdezem, elmeséli, hogy eleinte nem is szervezetről, sokkal inkább szenvedélyről lehetett beszélni, amit egy baráti beszélgetés és személyes indíttatása hívott életre, ezt később organikus fejlődés követte. „Borzasztóan zavart a társadalmi apátia és az előítéletesség. Ha volt missziója, háttérgondolata a szervezetnek, akkor az ez volt.” A negyedik évtől döntöttek úgy, hogy egyesületté formálják a szervezetet, és távol a bürokráciától, de intézményesülve igyekeznek az önkénteskedés iránt elhivatott lelkes csapatot összefogni.
„Az első négy évben volt olyan esemény, mikor 110 adag ételt főztünk le és végül 109 bringás indult útnak egy-egy étellel a hátán. Akkor számomra ez egy iszonyú nagy flow volt” – meséli Zoli.
Az akciók az évek alatt aztán egymást kiegészítő szociális vállalkozássá nőtték ki magukat. „Van például a Vitamin Kommandó, ami az utcán, terepen dolgozó önkéntesek munkáját fedi, ugyanakkor a jelenleg is zajló szendvicskészítés egy kiváló közösségformáló program. A Fűszerkert viszont rászoruló családokat karol fel: ennek keretein belül egy rekreációs hellyel igyekszünk segíteni a családokat, megtanítani nekik a technológiát, hogy a jövőben vállalkozókká válhassanak. Ha ezzel hét családnak munkát tudunk adni, akkor egy jó modellel akár ezer családnak is segíthetünk. Határ a csillagos ég.”
Merni nagyot álmodni
Tíz év elteltével a Budapest Bike Maffia egy fikarcnyit sem veszített a lendületéből, ismét mertek nagyot álmodni, hiszen a következő tíz évre megfogalmazott terveik jóval túlmutatnak egy-egy komolyabb megmozduláson: nőgyógyászati rendelő, munkahelyteremtés, iskolai programok, országos terjeszkedés és ezer rendszeres támogató bevonása, amivel tervezhetőbbé válnak a szervezet mindennapjai.
„Nem elég, hogy olykor-olykor segítünk 10-20 utcán élő embernek.
Ezt csak úgy lehet csinálni, ha rendszerszintre emeljük a segítségnyújtást, folyamatosan kommunikálunk a hajléktalanellátásért felelős Budapesti Módszertani Szociális Központtal, és megosztjuk a külvilággal, mit csinálunk pontosan.”
Mikor arról kérdezem, érzékelt-e az elmúlt tíz évben társadalmi változást, kifejti, hogy a fiatalokkal beszélgetve egyértelműen látja, hogy van egy természetes igény az önkénteskedésre, a személyes fejlődésre és fejlesztésre. Ezt a változást azonban abban is látja, hogy a social médiafelületeknek köszönhetően nagyon erős az elmagányosodás, ezért az olyan önkéntes közösségeknek, amilyen például a Budapest Bike Maffia is, felértékelődik a szerepe. Az emberek keresik az olyan közösségeket, ahová jó tartozni.
Krízis a hidegben
A tizedik születésnapot ünneplő tíz nap végével a munka korántsem áll meg, sőt, kiemelt időszak vár a szervezetre. Amellett, hogy ekkor is futnak állandó projektjeik és akcióik, előkészítik a családoknak a fűszerkerteket, valamint március 8-ig, nőnapig szeretnék a BMSZKI-val közösen felhúzni a nőgyógyászati rendelőt. Amikor pedig irtózatosan hideg van, önkénteseik minden nap kimennek az utcára, hogy segítsék a hajléktalanellátás munkáját. Krízis nevű programjuk évek óta működik, takarót osztanak, figyelmeztetik a hajléktalan embereket, hogy húzódjanak be meleg helyre, de előfordult már olyan is, hogy életeket mentettek.
„Én akkor lennék a legboldogabb, ha a rászorulóknak nem kellene az utcán élniük, hanem egy olyan intézményi ellátásban részesülhetnének, ahol biztonságban érzik magukat és célokat fogalmazhatnak meg. Ahhoz pedig, hogy egy jól működő társadalomban éljünk, edukálni és segíteni kell. Ez a missziónk” – teszi hozzá Zoli. Hogy sikerül-e nekik, arra majd a következő tíz év után visszatérünk.