Ha ősz, akkor bor! A jó borhoz pedig idő kell, így nem is érdemes egy hétvégi leruccanásnál kevesebbet rászánni hazánk történelemmel, romantikával és finomabbnál finomabb borokkal teli, hangulatos pincesoraira. Íme kedvenc pincesoraink, a teljesség igénye nélkül. A Magyarország legszebb helyei sorozatunk legújabb része.
A Magyarország legszebb helyei c. sorozatunk korábbi cikkei:
- 17 mesébe illő tó, amit egyszer mindenkinek látnia kell
- 15 mesebeli kastély, amit egyszer az életben látni kell
- 15 csodálatos kilátó, ahonnan pazar panorámában gyönyörködhetünk
- 15 fenséges vár, amire büszkék lehetünk
Gombos-hegyi pincesor
Hercegkúton találjuk az ország talán legfestőibb pincesorát, amely egységes építészeti kiképzése okán emelkedik ki a tokaji borvidék többi pincesora közül. A Gombos-hegy oldalába vájt, egymás fölött négy szinten elhelyezkedő, leginkább hobbitlakásokra hasonlító pincék többsége a 19. században épült meg, de régebbi darabok is előfordulnak: az 1750-ben alapított faluba beköltöző, szőlőgazdálkodással foglalkozó svábok előbb-utóbb valamennyi házhoz hozzá tartozó pincét is emeltek. A Gombos-hegyi pincék többsége egy vagy két ágból áll, de a közel nyolcvan, a domboldalba akár 40 méter mélyre nyúló pince között van olyan is, ami háromfelé ágazik. A hasonlóan mesebeli látványt kínáló Kőporosi pincesor szintén a közelben, a falu északnyugati részén fekszik.
Hajósi pincefalu
Kalocsa mellett bújik meg az álmos kisváros, melynek egykor több pincéje volt, mint lakóháza: Hajós a 19. század közepén 363 darab pincével büszkélkedhetett, ma pedig itt találjuk Európa legnagyobb, mintegy 1300 présházból álló, összefüggő pincefaluját. A Duna-menti löszfalba vájt pincék és a fölöttük elhelyezkedő műemlékprésházak közül sokat átalakítottak vendégfogadásra, ahol bárki végigkóstolhatja a Hajós-Bajai borvidék jellemző fajtáit: a cabernet sauvignont, a kékfrankost, a kadarkát, a szürkebarátot és a cserszegi fűszerest. A szabályos utcákból álló pincefalun túl érdeklődésre tarthat még számot a barokk érseki vadászkastély, a Kós Károly építészeti stílusát megidéző hajósi patika és a császártöltési mocsárvilág.
Villánykövesdi pincesor
A baranyai sváb építészet látványos műemlékegyüttesének számító, 57 darab présházból álló villánykövesdi pincesor nemcsak hálás fotótéma, de jellegzetes, színes kapui egész évben nyitva állnak a borkészítés és a borkóstolás iránt érdeklődők előtt. A háromszintes pincefalu előtt egy kéthektáros park terül el, amelynek játszóterén a gyerekek is jól érezhetik magukat, míg a szülők a padokon ülve a tüzes villányi borokat pihenik ki. A pincesortól egy kicsit távolabb terül el az 1754-ben, olasz templomépítő mesterek által épített Batthyány-pince épülete, melynek 10 méter széles, 40 méter hosszú és 7 méter magas belső pincerésze valódi borkatedrális, páratlanul jó akusztikával, ami miatt minden év szeptemberében itt rendezik az Európai Bordalfesztivál megnyitóját.
Avasi pincesor
Miskolc híres pincesora Európában egyedülálló módon a város szívétől csak egy kőhajításnyira helyezkedik el: a vulkáni eredetű Avas domb északi oldalába vájt pincék és a föléjük épült barokk és klasszicista stílusú borházak száma megközelíti a 900-at, melyek nem csak Miskolc gazdasági és vigalmi életében játszottak fontos szerepet, az olyan irodalmárok is előszeretettel merítettek inspirációt az akár 100 méternél is hosszabb celláriumokban tárolt italokból, mint Szabó Lőrinc, Móra Ferenc és Móricz Zsigmond. Az Avas legrégebbi pincéi 300-400 éves múltra tekintenek vissza, habár a bükki szőlőtermesztésnek legalább 700 éves hagyománya van. Miután sikerült betelnetek a pincékben kapható borokkal és a romantikus hangulatú utcácskák látványával, mindenképpen keressétek fel az avasi református templomot, hazánk egyik legjelentősebb gótikus műemlékét.
Ungvári pincerendszer
Gyönyörű természeti környezetben, a Zemplén fővárosának is nevezett Sátoraljaújhelyen, több mint 5 hektáros területen nyújtóznak el az ősi ungvári pincék, melyek gyalogszerrel is könnyedén megközelíthetők a városközpontból. Az ungvári pincerendszert a pálos szerzetesek kezdték kiépíteni a 13. század végén, ezzel hazánk egyik legrégebbi, folyamatosan használatban lévő építészeti emléke. Eredeti rendeltetése az élelmiszerek biztonságos tárolása volt, később azonban menedékként is használták az összesen 10 kilométer hosszú, 15-30 méter mélyre is lenyúló földalatti járatokat. A 13 ezer hordó kapacitású labirintus fölött 27 présház áll, melyek között találunk elhagyatott, a természet által visszahódított házikókat, de rendben tartott, rendszeresen látogatott portákat is.
Öreghegyi pincesor
Bakonygyirót apró sváb falu a Bakony északi oldalán, a bővizű Cuha-patak völgyétől néhány kilométerre, Győr és Veszprém között félúton fekszik. A túrázók és kirándulni vágyók körében népszerű vidék egyik keveset emlegetett látványossága a gyiróti Öreghegy oldalát díszítő pincesor, melynek gyümölcsösök által közrefogott takaros présházai igazi kincseket rejtegetnek: a főleg tájjellegű borokkal, ezerjóval, traminivel és zöldszilvánival teli hordók sokasága várja a kellemes, 10-12 fokos vermekben, hogy csapra verjék őket. De nem csak a helyi borokat érdemes megkóstolni, a falu központjában található hűtőházban mennyei őszibarackot, diót, szilvát, almát, cseresznyét, meggyet és bodzát vásárolhatunk, megízlelve a velünk élő, több évszázados gyümölcstermesztési hagyományokat.
Nyúli pincesor
A Győrtől mindössze tízperces autóútra fekvő Nyúlon azóta foglalkoznak szőlőtermesztéssel, mióta ezer évvel ezelőtt megalapították. Mediterrán hangulatú pincesorát a település fölött mintegy 650 méteren húzódó homokkő szurdokvölgyben alakították ki az évszázadok során a helyiek, 6-10 méter hosszú járatokkal. Az egységes kinézetű pincesor valószínűsíthetően legrégebbi borospincéje az U-alakban kimélyített Sárkánylik, mely legalább 500 éves lehet. Az 1809. június 14-i győri csata után ezekben a pincékben tartottak fogva a franciák 112 grazi katonát, akik egy bátor magyar nő közbenjárásával menekültek meg a kivégzéstől, de a történelem folyamán többször nyújtott a pincerendszer menedéket a helyi lakosoknak is. Ha erre jártok, nézzétek meg a falu barokk római katolikus templomát is, melynek felszentelésére Mária Terézia egy ereklyetartót küldött ajándékba, ami Krisztus keresztjének egy darabkáját őrzi.
Cáki pincesor
A soproni borvidékhez tartozó Cák alig 260 lelkes község Kőszeg szomszédságában. Ősgesztenyésben megbújó műemlékpincesora egyben a helyi skanzen is: az alpokaljai falu szabadtéri néprajzi múzeumában bájos, 200-300 éves présházak között élvezhetjük a friss levegő és a jó borok áldásos hatásait. A talpgerendás, nádfedeles házikók elől csonkakontyosak, nyitott orommal, hátul lekontyoltak, borkészítés mellett pedig gesztenye és gyümölcs tárolásra is használták őket. A pincesor október 31-ig, hétfő kivételével minden nap 10-12 és 14-16 óra között várja a vendégeket szőlészeti-borászati és kádárkiállítással, na meg persze borkóstolóval.
Zsólyomkai pincesor
Összeállításunk másik sátoraljaújhelyi szereplője a Magas-hegyre vezető szerpentin alján helyezkedik el, a halkan csörgedező Zsólyomka-patak völgyében. A kellemesen ívelt, páratlan atmoszférájú zsólyomkai pincesor története valahol a 13. században veszi kezdetét, a patak két oldalát szegélyező, vegyes összképet mutató présházak már jóval későbbi konstrukciók. A város közösségi életének fontos színtereként a pincesor egykor a helyi szőlőtermesztők kedvelt mulatóhelye volt, de még fürdő is működött a közelben! Manapság a minden év októberében, a Tokaj-Hegyaljai szüretkezdés környékén megrendezett Zsólyomkai Nyitott Pincék Napja vonzza a legtöbb látogatót a pincékbe, de a kirándulni vágyók körében is népszerű kezdőpont a Magyar Kálváriához vezető túrához.
Monori pincefalu
A 190 méter magas, löszös-agyagos talajú Strázsa-hegy közel ezer pincéből és présházból álló, rendezett szőlőskertek által tagolt pincefaluja Monor féltve őrzött öröksége, a kunsági borvidék kapuja. A borkultúra a 15. században jelent meg a környéken, maga a pincefalu pedig az 1800-as évek során alakult ki: mai összterülete nagyjából 180 hektár, a borházak között hatféle épülettípust különböztethetünk meg, jellemző szőlőfajtái között pedig ott találjuk a rizlinget, a kékfrankost, a zweigeltet és az ezerjót is, melyeket a vendégváró pincékben lehet megkóstolni minden hétvégén délután 1 és este 6 óra között, előzetes bejelentkezés alapján. A helyi borok mellett fedezzétek fel a pincefalu szépségeit, a helyi jellegzetességeket és hazánk szőlő- és borkészítési hagyományait a Szent Orbán és a Bacchus tanösvények bejárásával!
Mecseknádasdi pincesorok
A villányinál sokkal forróbb és szárazabb pécsi borvidék egyik méltán híres települése a középkori várrommal és Árpád-kori kápolnával is büszkélkedő Mecseknádasd. A szőlőművelést a térségben még a rómaiak honosították meg, mely tradíciót később a betelepülő magyarok, aztán a szerbek és a svábok öregbítettek tovább. Ma a szőlő területe a 70 hektárt is eléri (fehérből jellemzően chardonnay, olaszrizling, rajnai rizling, rizlingszilváni, zöldveltelini, királyleányka, cserszegi fűszeres, sauvignon blanc és szürkebarát, vörösből kékfrankos, portugieser, merlot és cabernet franc szőlőt termesztenek), a fő utcára merőlegesen felfutó öt nagy pincesor pedig több száz lyukpincét rejt az általában 3-4 méter magas présházak alatt. A Keleti-Mecsek erdeinek ölelésében fekvő falu két, országosan ismert pincészettel is dicsekedhet: a Hetényi Pincészetet a község nyugati végén, a Wekler Családi Pincészetet az Alsófaluban találjátok.
Pátyi pincesor
Monornál is közelebb fekszik Budapesthez a pátyi Pincehegyet koronázó, több mint 100 darab présházból álló pincesor, ahonnan ráadásul fenséges kilátás nyílik a falura és a Zsámbéki-medencére. Az évszázados szőlőtermesztési hagyományok terméskőből és mészhabarcsból épült mementói a 19. század első felében jöttek létre, egy a bortermelőknek kedvező királyi rendelet hatására, ami megengedte, hogy a másra nem használt területeken az emberek jutányos áron vagy akár ingyen pincéket építhessenek. Az aranykornak az 1870-es évek filoxérajárványa vetett véget, aztán az 1930-as években újra virágzásnak indult a helyi borkultúra, aminek a Pátyi Pincenapok rendezvénysorozat adott új löketet. A zártsorú beépítésű, több (különféle szőlőfajtákról elnevezett) utcát is betöltő présházak közül soknak ma is megvan az eredeti, türkizkék vagy éppen zöldszínű kapuzata, de szépen felújított pincékből sincs hiány.
Paksi pincefalu és Dunakömlődi pincesor
Bár országos ismertségét leginkább atomerőművének köszönheti, a Duna jobb partján fekvő Pakson egy időben közel 3000 hektárnyi területen zajlott a szőlőgazdálkodás, amire a mai napig löszbe vájt pincék és csinos kis présházak sokasága emlékeztet. Mint annyi más település esetében, úgy Pakson is a 18. századi sváb betelepítéseket követően kapott új lendületet a török időkben felhagyott szőlőtermesztés, míg a település gerendás famennyezetű, esetenként padlásnak is helyt adó borházai az 1800-as évekből maradtak ránk. A pincék többségét a Sárgödör téren találjuk, de Dunakömlőd újjászületett pincesorát is ajánlott felkeresni, ha megkóstolnátok a térség zászlóshajóját, a paksi sillert. További jó program lehet még a helyi kápolnák és kúriák megtekintése, megcsodálni Makovecz Imre Szentlélek-templomát, és eltölteni néhány órácskát az atomerőmű látogatóközpontjában.
Ócsa pincesor
Ócsa román stílusú, 13. századból származó premontrei kolostora csak egy a Budapesttől déli irányban 30 kilométerre található város látványosságai közül, ám a többi is szorosan hozzá fűződik. A Franciaországból ide települt premontrei szerzetesek ugyanis nemcsak imakönyveiket hozták magukkal, hanem a szőlőművelés kultúráját is. Az öreghegyi pincefalu nádfedeles építményei azonban későbbi korok szülöttei: a sajátosan alföldi, nyeregtetős, tömött sorokba rendezett és földbe vájt pincék hazánkban egyedülálló gazdasági műemlékegyüttest képeznek, számuk pedig megközelíti a százat. Ha összefuttok egy helyi gazdával, érdemes szóba elegyedni vele: így megtudhatjátok, mi is az a gádor, hogyan vájták ki az ősök a pincéket, és a végén még talán egy kóstolót is kaphattok!
Etyeki pincefalu
A Budapest szőlőskertjeként elhíresült Etyek térségében már a rómaiak idejében is szívesen termesztették a fás szárú, fürtös termésű növényt, ám a valódi virágkor az 1700-as években, a német telepesek megérkezésével köszöntött be. Az Etyek-Budai borvidék egyik, nemzetközileg jegyzett filmstúdióval is rendelkező névadó települése ma több száz, kőből épült pincével és kiváló borokkal várja az idelátogatókat. A történelmi jelentőségű Körpincesor, a 15. század elejéről való (kissé rozoga állapotú) botpusztai kápolna, a mögötte elterülő horgásztó és a falu felett a nyugalom és béke oázisaként emelkedő Kálvária-domb mind kötelező látnivalók, de a főváros közelsége, az elbűvölő vidéki hangulat és a pincefalu gazdag gasztronómiai kínálata is garancia az élményekben gazdag időtöltésre.