Az ország északi határát már-már érintve találjuk Borsod-Abaúj-Zemplén megye néhány száz főt számláló Füzér községét, amely egy igazán különleges fekvésű, vulkáni kúp tetején magasodó középkori várnak ad otthont.
A Zempléni-hegység meredek csúcsait a Jóisten is arra teremtette, hogy évmilliókkal később várakat építsenek rájuk, őseink pedig annak rendje és módja szerint engedelmeskedtek is a mennyek ura (na meg IV. Béla királyunk kővárak építéséről szóló) parancsának, és a középkor során olyan impozáns erődítményeket húztak fel a több száz méter magas bércekre, mint a Rákócziak rezidenciájaként is szolgáló Regéc, a különleges formájú Boldogkő, amely távolról ma is lenyűgöző látványt nyújt, hát még fénykorában, valamint a Szent Korona egykori rejtekhelyeként ismert, egyben cikkünk témáját adó Füzér Vára.
Az erődök az oszmánokat túlélték, a Habsburgokat már nem: a császáriak a 17. század végén, a Rákóczi-szabadságharc előtt mindhárom várat lakhatatlanná tették, hogy azután a helyiek évszázadokon keresztül kőbányaként, jobb esetben gabonaraktárként használják őket.
Helyreállítási munkálatok hosszú sora után azonban újra régi fényében tündöklik a sokak szerint az ország egyik legszebb fekvésű erődítménye, Füzér Vára.
A Zempléni-hegység messze földön híres várának fehérre meszelt falai 552 méterrel magasodnak a páratlanul szép táj fölé. Noha első írásos emléke 1264-ből származik, feltételezések szerint már a tatárjárás előtt is állt, és a nagybirtokos Aba nemzetség egyik tagja építtette, saját költségen. Az időközben a Perényiekhez került Füzér 1526 novembere és 1527 októbere között szolgált legfontosabb nemzeti ereklyénk, a Szent Korona otthonául, ahova Perényi Péter koronaőr menekítette Szapolyai János megkoronázását követően.
A reneszánsz stílusban bővített, lélegzetelállító fekvésű vár nem játszott fontosabb szerepet a török harcokban, pusztulását a császáriak okozták, akik 1676-ban bosszúból felégették, amiért a várat birtokló Nádasdy Ferenc I. Lipót ellen fordult. A 2014 óta folyó rekonstrukciós munkáknak hála Füzér egyre inkább hasonlít középkori önmagára, aminek késő gótikus várkápolnáját akár virtuálisan is megcsodálhatjuk.
A meredek oldalú vulkáni kúpról az égbe törő Füzéri Vár egész évben látogatható.
Füzér Alsó- és Felső Vára a hét minden napján, reggel 10 és este 6 óra között várja az érdeklődőket, érdemes azonban útba ejteni a paraszti kultúrát és életmódot bemutató Tájház Portákat, valamint a község szívében fekvő Nagy-Milic Natúrpark Látogató Központot, ahol megtekinthetjük a Füzér és a vár múltját, valamint a környék természeti és kulturális értékeit bemutató kiállítást.
Elérhetőség Füzér Vára 3996 Füzér, Petőfi utca 3/A Nyitvatartás: minden nap 10:00-18:00 fuzervara.hu