Filozófusok, coachok és motivációs trénerek már régóta keresik a választ az élet nagy kérdésére, és próbálják feltárni, hogy mi kell a boldogsághoz, hogyan szerezhetjük és tarthatjuk meg hosszú távon. A számos találgatást és teóriát háttérbe szorítva jelent meg a pozitív pszichológia, amely kizárólag tudományos kutatások által igazolt tényekre alapozva igyekszik megválaszolni a minden embert foglalkoztató kérdést: hogyan lehetünk boldogok?
Mi a pozitív pszichológia?
A pozitív pszichológia, vagyis a jól-lét tudománya a pszichológia egy újabb ága, ami a patológiai alapú megközelítéssel szemben az optimális emberi működést helyezi középpontba.
A pszichológia korábban nagy részben azt vizsgálta, hogy mi okozza az egyes mentális betegségeket; a kutatók nagy hangsúlyt fektettek a rendellenességekre, traumákra, szenvedésre és fájdalomra, a boldogság, a pozitívumok és erősségek pedig jóval kevesebb szerepet kaptak.
Ezzel a hagyománnyal szakított a pozitív pszichológia atyja, Martin Seligman, aki elméletének célját 2000-ben fogalmazta meg Csíkszentmihályi Mihállyal közösen, és együtt kiadták a pozitív pszichológia kézikönyvének is emlegetett tanulmányukat.
Az általuk megfogalmazott szemlélet a gyengeségek mellett az erősségekre összpontosít, a problémák orvoslása helyett a még jobb életet tűzi ki célul, és kifejezetten előtérbe helyezi az egészséges emberek tehetséggondozását.
Fontos megjegyezni, hogy a pozitív pszichológia nem a mentális problémákat középpontba helyező megközelítés ellen vagy helyett létezik, hanem annak kiegészítéseként, az egyén és ezzel a társadalom kivirágzását szolgálja.
Pozitív pszichológia vs. a “gondolkodj pozitívan” felfogás
A pozitív pszichológia elsőre hasonlít ugyan a sokak által humbuknak tartott, önmegerősítésre fókuszáló tréningekre és motivációs beszédekre, ám jelentős különbség, hogy előbbi csak tudományosan igazolt tényekből indul ki, és csak olyan tanácsokat és tippeket ad, amelyeket valamilyen kutatással már alátámasztottak.
A témában végzett tanulmányok, statisztikák és felmérések bárki számára elérhetők, és könnyen érthetően, racionális érvekkel támasztják alá a pozitív pszichológiát tanulmányozó kutatók munkáját.
Továbbá, a boldogság bevonzását hirdető nézetekkel szemben nagy hangsúlyt fektetnek azokra a tragédiákra és eseményekre is, amelyeket természetes, hogy nem tudunk pozitívan szemlélni, illetve annak elfogadására, hogy a rossz érzéseknek igenis helyük van az életünkben, ezeket pedig nem kudarcnak kell tekinteni, hanem egy jelnek, hogy valamin változtatnunk kell.
Hogyan hasznosítsuk a pozitív pszichológiát a mindennapokban?
Már pár egyszerű, könnyen elvégezhető gyakorlattal is jelentősen befolyásolhatjuk gondolatainkat, és edzhetjük őket tudatosan arra, hogy más színben lássuk a világot, ezzel pozitív hatást gyakorolva életünkre. A gyakorlatok rendszeres és lelkiismeretes elvégzése egy új szemléletmódba nyújt betekintést, ami segít, hogy tudatosabban koncentráljunk a minket körülvevő és bennünk lévő pozitív dolgokra és önmagunk erősítésére.
Középpontban az erősségek
Sajnos reflexszerűen nagyobb hangsúlyt fektetünk arra, hogy éppen mi a baj vagy mit rontottunk el, ahelyett, hogy azt néznénk, miben vagyunk jók és miket csinálunk szívesen. Érdemes végiggondolni, hogy melyek azok az erősségeink és pozitív tulajdonságaink, amelyekkel magunk és mások napjait is könnyebbé és pozitívabbá tehetjük.
Mindemellett célszerű azt is fontolóra venni, hogy mik azok az elfoglaltságok, melyek kifejezetten jól mennek és még szívesen is csináljuk őket, és ezekre összpontosítani a figyelmünket.
Vágyakozás helyett hála
Az embereket a vágyaik és álmaik hajtják előre és ez így is van rendjén, ám, ha túlságosan ezek irányítják életünket, könnyen beleeshetünk egy örök elégedetlenségbe, amitől céljaink végül nem úgy sülnek el, ahogy szeretnénk.
A legtöbb időnket annak szenteljük, hogy végigvesszük, mi hiányzik, mi az, amit még szeretnénk, és nem vesszük észre azt, hogy mi az amink van és amiért hálásak lehetünk.
Meg kell próbálni áthelyezni a fókuszt arra, hogy ne csak azt nézzük, mi hiányzik vagy kell, hanem végigvegyük azt is, mink van és miért lehetünk hálásak. Különösen fontos átgondolni, hogy kikért vagy kiknek lehetünk hálásak, ha pedig ezt számukra is verbalizáljuk, egyszerre növelhetjük a saját elégedettségünket és mások boldogságérzetét.
Jobb adni, mint kapni
Klisének hangzik, hogy adni jobb, mint kapni, de kutatások bizonyítják, hogy mások segítése növeli a boldogsághormonokat és erősíti az önbizalmat.
Természetesen óriási elégedettséget ad az, ha valaki önkéntesként kiáll egy olyan ügyért, ami közel áll a szívéhez, vagy egyéb karitatív programok keretében segíti a rászorulókat, de a nagylelkűség kifejezésére nem muszáj ilyen messzire menni.
Bőven elég, ha besegítünk egy családtagunknak, elvállalunk egy plusz munkát, ezzel levéve a terhet egy kollégánk válláról, vagy lelkesen érdeklődünk egy olyan téma iránt, ami tudjuk, hogy a beszélgetőtársunknak fontos.
Ezek az egyszerű gyakorlatok is jelentős pozitív hatással lehetnek a mindennapokban, de természetesen a pozitív pszichológia számos összetettebb feladattal is foglalkozik. Ha felkeltettük az érdeklődésed, és még jobban beleásnád magad a pozitív pszichológia rejtelmeibe, EZ és EZ a videó kifejezetten érdekes lehet számodra, illetve a téma iránt érdeklődőknek mindenképpen érdemes elolvasnia Oláh Attila A pozitív pszichológia világa című könyvet, illetve Csíkszentmihályi Mihály könyveit is.