Masírozó tömeg és lobogó vörös zászló Budapesten: Régi fotókon a XX. századi május elseje

Magyarországon 1890-ben tartottak először május 1-jei ünnepséget, majd egy évre rá hivatalosan is „a munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé” nyilvánították május első napját.

Később, a XX. században május 1-je a legnagyobb nemzetközi munkásünneppé nőtte ki magát: különösen a szocialista országokban tartottak színpompás felvonulásokat az állami ünnepnapon, amelyen a gazdasági és szociális vívmányokat ünnepelték. A tömeg vörös és nemzetiszín zászlók alatt, ünnepi egyenruhát felöltve masírozott a feldíszített teherautók nyomában, majd a tribün elé érve végighallgatták a nagygyűlés szónokának végtelen hosszúnak érződő beszédét. Végezetül virslivel, sörrel, lufikkal és vurstlival a dolgozó emberek hozzáfogtak, hogy tényleg megünnepeljék magukat.

A kommunista rezsim bukása után május 1. a munkavállalók szolidaritási napja lett, így a külsőségek nagy részétől búcsút intettek, a vidám majálisok viszont megmaradtak.