Most, hogy életünk számos területe korlátozva van, különösen sokan tudunk kapcsolódni a saját útját kereső ember történetéhez. Sokszor kanyarog, de vannak azért felejthetetlen pillanatokban gazdag megállói. Erről árulkodnak a következő könyvek lapjain megelevenedő történetek is.
Szerb Antal: Utas és holdvilág (1937)
A világsikerű magyar regény főhőse, Mihály épp a nászútján döbben rá, hogy az előtte álló jövő egyáltalán nem kecsegtető számára. Házassága kényszerből köttetett, ő maga pedig lemondott mindenről, amiben fiatalon hitt. Miután véletlenül rossz vonatra száll, egyedül találja magát Olaszországban, és eme isteni szerencsének hála, önkereső útra indul, miközben barátok és ifjúkori eszmények után kutat magában és a külvilágban egyaránt. Az elgondolkodtató történet fontos igazságokra döbbent rá, így, ha te is útkeresésben vagy, kortól és nemtől függetlenül ez a regény biztosan megszólít majd.
Kurt Vonnegut: Kékszakáll (1987)
„Ez itt egy regény. A tetejébe kamu önéletrajz. Nem tekinthető az absztrakt expresszionista festőiskola tárgyszerű történetének. (Ezen festőiskola volt az első olyan művészeti mozgalom, amely az Amerikai Egyesült Államokban született.) Jelen história nem egyéb, mint saját tulajdon magánvéleményem különböző dolgokról.”
Jack Kerouac: Úton (1957)
1951 áprilisában Jack Kerouac három hét alatt, a spontán alkotás lázában írta meg az Úton eredeti változatát egyetlen, a végtelen utat jelképező papírtekercsre: annak a történetét, ahogy Neal Cassadyvel többször is beutazták Amerikát – ahogy száguldoztak a „jajongó kontinensen” át, s közben mindent meg akartak tapasztalni, ami csak kifacsarható az életből.
A beatnemzedék első nagy műve volt ez – előbb született, mint Ginsberg Üvöltése vagy Burroughs regénye, a Meztelen ebéd –, de csak 1957-ben jelenhetett meg, miután Kerouac átírta: kihagyta az akkoriban még botrányosan merésznek számító részeket, és minden szereplőnek más nevet adott.
Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége (1984)
Milan Kundera talán leghíresebb, ma sem halványuló népszerűségű regénye sztori és filozófiai-történelmi-politikai eszmefuttatások mesteri ötvözete, amely azonban mindvégig megőrzi szépirodalmi jellegét. Főhőse egy jó nevű sebész, Tomáą. Nagy szoknyabolond, naponta váltogatja szeretőit. S egy szép napon e Don Juan-i figura mögött felsejlik egy másik legendás férfialak, Trisztán: hősünk beleszeret egy kisvárosi pincérnőbe, Terezába, és feleségül veszi. Korábbi gazdag és mozgalmas szexuális életéről azonban nem tud és nem akar lemondani, jóllehet ezzel nagy fájdalmat okoz az egyetlen valóban szeretett lénynek. Tomás ellentmondásos alakja mögé pedig Kundera a „prágai tavasz” eseményeit, majd 1968 drámáját, az orosz inváziót, az első napok euforikus gyűlöletét, végül a „normalizáció” éveinek megaláztatásait rajzolja fel háttérnek.
Fehér Boldizsár: Vak majom (2018)
“Íme, útmutató a világ gonoszainak: hogyan lehet tönkretenni egy ember életét? A válasz: adj neki oda egyszerre mindent, amiért küzdhet.” Két Nobel-díjas tudós bejelenti egy párizsi luxusszálloda lakóinak, hogy a következő napokban egy kísérletben fognak részt venni. A történetet egy huszonéves fiú meséli el, aki nem olyan rég még Magyarország leggazdagabb embere volt, most azonban nincstelenül fut a rendőrség elől. Épp abban a hotelben keres menedéket, ahol a furcsa emberkísérlet zajlik. A Vak majom, Fehér Boldizsár első regénye, letehetetlen olvasmány. Humoros kalandregény a felelősségvállalásról és az ember helyéről a világban.
Funzine+1 Csíkszentmihály Mihály: Flow – Az öröm művészete (1997)
Mi a boldogság titka? Mi teheti az életet derűssé, hasznossá, értelmessé? A legfontosabb, hogy megtaláljuk, mi az, ami számunkra örömet okoz, ami által kiteljesedhetünk. Csíkszentmihályi szerint annál elégedettebbek vagyunk, minél többször sikerül megélnünk a flow élményt, azaz azokat a kivételes pillanatokat, amikor elmélyülünk valamilyen cél érdekében végzett értelmes tevékenységben, s ezáltal érzéseink, vágyaink és gondolataink harmóniába kerülnek egymással. Ilyen lehet a sport, az olvasás, a zongorázás, de akár bármilyen hétköznapi rutinmunka is. A lényeg az elmélyülés, a teljes belefeledkezés, amely gyakorolható és tanulható. Az öröm művészete közérthető és praktikus kézikönyv, amely segít, hogy megtaláljuk és megéljük ezt az örömöt, s ezáltal kezünkbe vegyük életünk irányítását.