A Dunántúli-középhegység legnyugatibb tagja télen is remek úti cél a természetimádók, a túrarajongók és a történelem iránt érdeklődők számára. Nem hiszitek? Akkor olvassátok el bakonyi kedvcsinálónkat!
A Budapesttől másfél óra autózásra található tájegység nemhivatalos fővárosa a ciszterci apátságáról híres Zirc, mi is itt kezdjük kalandozásunkat. Az első szerzeteseket III. Béla királyunk hívta ide Franciaországból 1182-ben, a champagne-i Clairvaux városából. A török hódoltság során elnéptelenedett településre a ciszterciek 1726-ban tértek vissza, a század derekára pedig sikerült is felhúzni új, barokk stílusban megálmodott templomukat és kolostorukat, melynek romkertjében ott találjuk a középkori apátság nyomait is. Az apátság legnagyobb látványossága a magyarországi finnugrisztika úttörőjének számító néprajzkutató, Reguly Antal nevét viselő műemlékkönyvtár: a hollywoodi kalandfilmekbe illő, intarziás berendezésű terem 65 ezer kötetből álló gyűjteményét 70 darab, a 15-16. század fordulójáról származó ősnyomtatvány is ékesíti.
Zirctől nem messze, egy a tájból kiemelkedő sziklaszirten magasodik a festői szépségű Csesznek vára, a régió egyik messze földön híres nevezetessége, egyben az ország legelső via ferrata útvonala. A tatárjárást követő várépítési láz produktuma eredetileg az Alföldről Győrbe vezető sóutat volt hivatott védelmezni, a török harcok idején végvári szerepet töltött be, később barokkizált kastélyként az Esterházy-hercegek kényelmét szolgálta, majd hosszú és dicső karrierjének egy földrengés és az azt követő tűzvész vetett véget. Azóta persze rengeteg állagmegóvó és helyreállító munka történt a nyolcszáz éves falak között, a Nemzeti Várprogram keretében pedig további fejlesztésekre lehet számítani. Legszebb képét a 82-es főút melletti parkolóból mutatja, de a várból nyíló panoráma is megér egy misét.
Az antik köteteket rejtő könyvtár és a hősi harcokat látott várrom után már csak egy szélmalom hiányzik, hogy Don Quijote világában érezzük magunkat. A közeli Tésre ellátogatva teljes lehet az örömünk: a Bakony magas, kopár fennsíkján fekvő község határában anno négy fazsindelyes, kúpos tetejű malom szelte vitorláival a szelet, ebből mára kettő maradt fent, az 1840 körül épült Helt-malom, és az 1924-re datált Ozi-féle szélmalom. Előbbit belülről is meg lehet nézni, a méretes malomkulcsot a Táncsics Mihály utca 20. szám alatti házban kérhetjük el.
Ahogy azt a bevezetőben már említettük, a Bakony természeti látványosságokban sem szűkölködik. A római fürdő impozáns sziklafalak között futó, természetes lépcsőkön átbukó vize, a Cuha-szurdok, a világon egyedülálló, 100 millió éves Úrkúti Őskarszt, vagy a Ciszterci Arborétum mind remek időtöltéssel kecsegtetnek, az év minden szakában. Most pedig hadd ajánljunk figyelmetekbe két vadregényes gyalogtúrát és egy betyáros appot!
A Bakony legszebb természeti látnivalói
Hubertlaki-tó
Az erdélyi társához való hasonlatossága miatt Gyilkos-tónak is nevezett, a Bakonyerdő Zrt. gondozása alatt álló Hubertlaki-tó eredetileg vaditatónak készült, ma közkedvelt túracélpont. A tükörsima felszínt meg-megtörő, ég felé meredező facsonkjairól híres tó a Pápa és Bakonybél között futó főúton található Odvas-kői pihenőtől közelíthető meg: 3,5 kilométeres utunk a tűzrakóhely mellett veszi kezdetét, innen a kék kereszttel jelzett, enyhén emelkedő ösvényen bandukolunk egészen egy öreg, vastag törzsű bükkfáig, ahonnan egy balkanyar és némi ereszkedés után egy völgybe érkezünk. Itt csakhamar egy égerekkel kísért vízfolyáshoz és egy T-alakú elágazáshoz érünk: balra a tó, jobbra a kulcsosház. A tó felé gyalogolva, a kis fahídon átkelve szemügyre vehetjük a völgyzáró töltést, majd felmászva rá gyönyörű fotókat lőhetünk az egyedi hangulatú, bakonybéli Gyilkos-tóról. A túráról bővebben az aktivmagyarorszag.hu-n olvashattok.
Boroszlán-tanösvény
A gyönyörű bükkösöket átszelő, hét kilométer hosszú tanösvény a Gerence-völgyi autóspihenő mellől indul, három és fél órás időtartama alatt pedig teljes képet kaphatunk a Magas-Bakony különleges természeti értékeiről.
A Boroszlán-tanösvény piros T-jelzését követve először egy elvarázsolt szurdokvölgy felett vezet utunk, majd egyre magasabbra és magasabbra hágunk, míg az ösvényről jobbkéz felé leágazó, piros omegával jelölt keskeny csapáson haladva, majd a lépcsősoron lekaptatva meg nem érkezünk az Odvas-kői-barlanghoz: a 20 méter hosszú, 10 méter széles üreg egykor a kereszténység elől menekülő pogányok áldozati helyéül szolgált, később pedig a híres bakonyi betyárok húzták itt meg magukat fosztogatásaik végeztével. A túrát tovább folytatva meredek emelkedők és magas síkságok grádicsai után megérkezünk a Kőris-hegy tetőrégiójába. A tanösvény 520 méteres magasságig tart, majd az Öreg Szarvad-árok völgyén átvágva visszakísér minket erdei kalandozásunk kiinduló pontjához. További infó a tanösvényről az aktivmagyarorszag.hu-n érhető el.
Minden, amit tudni akarsz a betyárokról, de féltél megkérdezni
Meghoztuk a kedved a Bakonyhoz? Mielőtt útra kelnél, töltsd le a Betyárvilág túranavigációs appot a mobilodra! A Bakonyerdő Zrt. első saját fejlesztésű mobilapplikációja több puszta térképes alkalmazásnál. A bakonyi betyársághoz köthető helyszínekre felfűzött túrát rajzfilmszerű megjelenítés, ízesen előadott narráció, útvonalkövetés és kvízkérdések teszik még gazdagabbá és élvezetesebbé, megmutatva, hogy a technológiai fejlődés és a természet szeretete nem zárják ki egymást. Bővebb infó: betyarvilag.hu
A cikket az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ és az aktivmagyarorszag.hu támogatta.