A ketogén diétáról szóló korábbi cikkünk sikerén felbuzdulva újra elővettük a témát, hogy azzal kapcsolatban is képbe kerülj, milyen esetekben nem ajánlott követned ezt az étrendet.
A szénhidrátcsökkentés eredményeként a szervezetben megkezdődik a ketózis, azaz elindul a zsírégetés folyamata. A zsírban gazdag, szénhidrátban szegény diéta szinte mindenki számára kedvező eredményeket hozhat, van azonban 3 eset, amikor jobb egy orvossal konzultálni, mielőtt belevágnánk.
#1: Cukorbetegség
Aki 2-es típusú cukorbetegségben szenved, annak a keto-diéta remekül beválhat, azt viszont észben kell tartani, hogy a szénhidrátmennyiség csökkentése miatt változni fog a szükséges inzulin mennyisége. Gyógyszeres kezelés esetén elengedhetetlen, hogy a kezelőorvost is beavassuk az étrendünk drasztikus megváltoztatásába!
#2: Magas vérnyomás
A magas vérnyomás természetes csökkentésének egyik megoldása lehet a ketogén diéta. Bizonyos esetekben már napok, máskor néhány hónap leforgása alatt hoz eredményt. Akkor viszont, ha valaki vérnyomáscsökkentő készítményt szed, a diéta hatására áteshet a lő túloldalára, ami azt jelenti, hogy a vérnyomása túl alacsony lesz. Mivel ez a helyzet szintén nem szerencsés, a kezelőorvost itt is be kell avatni.
#3 Szoptatás
Szeretnél megszabadulni a terhesség alatt felszedett pluszkilóktól? Neked is segítségedre lehet ez a diéta, mert anélkül megindulhat a fogyás, hogy neked és a kisbabádnak nélkülöznötök kellene a mindkettőtök számára szükséges tápanyagokat. Tudnod kell viszont, hogy a lecsökkentett szénhidrátbevitel ritkán ugyan, de életveszélyes lehet a szoptató anyukák számára! Figyelned kell rá, hogy a szénhidrátfogyasztást ne csökkentsd drasztikusan, csak mérsékelten. A www.dietdoctor.com cikke szerint napi legalább 50 gramm szénhidrátot kell bevinned a szervezetedbe, hogy a diétázás biztonságos legyen. Biztos, ami biztos, a kezelőorvosoddal ebben az esetben is beszélj, mielőtt belekezdenél.
Funzine