Gyakran hallani, hogy Budapest más, mint a többi, és az csak a jéghegy csúcsa, hogy nem az átlagos metropoliszoktól megszokott domborzattal rendelkezik. Az természetesen vitathatatlan, hogy a betondzsungel oázisait jelentő zöld övezetek mind különlegessé teszik.
Vigyázz, kész, fedezd fel velünk a főváros védett természeti értékeket!
Apáthy-szikla
A II. kerületi gyöngyszem egy 242 méter magas dolomitrög, amely az Ördög-árok lipótmezei része fölé magasodva hívogatja a túrázni vágyókat. Több, mint 26 védett növényfaj mellett különféle rovaroknak, mint például a nagy hőscincérnek és az imádkozó sáskának is otthont ad. A környéken járkálva könnyen észreveheted a kőfelületek kagylólenyomatait, amelyek bizonyítják, hogy a terület valaha víz alatt állt. Ha arra jársz, az Árpád-kilátót és a Kecske-hegyet is útba ejtheted. Lélegzetelállító panoráma vár!
↗A Batthyány tértől a 11-es busszal közelítheted meg.
Bátori-barlang
Bátori László pálos szerzetesről nevezték el a Duna-Ipoly Nemzeti Park 360 méter hosszú, pliocén korszakban kialakult barlangját. A férfi a 15. század közepén közel 20 éven át élt ott és írt magyarázó jegyzeteket a Bibliához. A barlang különlegessége a hévizes eredetű morfológiai forma, amit gömbfülkének neveznek; borsókövek és cseppkövek mellett hermalittal és limonittal is találkozhat a látogató. A 19. században több olyan denevérfajt fedeztek fel a barlangban, amely információink szerint csak kísérettel látogatható.
↗Megközelítés: utazz gyermekvasúttal a Szépjuhászné állomásig.
Bécsikapu téri szőlőtőke
Talán most azt kérdezed magadban, miért védett természeti érték a Bécsikapu téri szőlőtőke. Bájos történet kötődik hozzá: szemtanúk szerint a háborúk után a kőtörmelék alól nőtt ki a lakóépületek mellett, vélhetően 1945-ben. Védelmet 1982-ben azért kapott, mert a háztömb lakói, amelynek az udvarán rügyezett, összevitatkoztak azon, kivágják-e a sokak által nagy gonddal nevelgetett növényt. Sértetlensége különösen fontos volt az egyik lakás tulajdonosának, aki 1947-ben született, mert abban az évben hozott először termést a szőlő. Hogy megvédje a növényt, a városvezetéshez fordult segítségért és sikerült kijárnia, hogy védelem alá vonják.
↗ A Deák tértől a 16-os buszra kell felszállnod.
Gellért-hegy
A Duna jobb oldalán található Gellért-hegyet senkinek nem kell bemutatni. A turisták által is jól ismert, 140 méter magas, 1987 óta UNESCO által védett dolomit sziklatömb leginkább az onnan elérhető panoráma miatt vonzza a kirándulókat. 1997 óta a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. Sajnos a természeti környezetét lassú pusztulás fenyegeti, madárpopulációja viszont így is jelentős. Ami a növényzetét illeti, a szemfüles látogatók meglelhetik például a hazánkban egyedül itt élő sárga habszegfűt vagy a török korból megmaradt, kivadult rózsabokrokat.
↗Sétálj fel a Szent Gellért tértől!
Jókai-kert
A svábhegyi Jókai-kert 1973-ban alapult meg. Korábbi tulajdonosára, Jókai Mórról kapta a nevét: a híres magyar író 28 évesen első jelentősebb bevételéből vásárolta meg a területet, ami egykor kőbányaként is funkcionált és a J.B. Schweitzer nevű hegedűkészítő birtokolta. Jókai beleszeretett a panorámába, és teraszt építtetett, amelyet rózsákkal, szőlővel, juharfákkal, és gyümölcsfákkal vett körbe. A hely a nyugalom szigetét jelentette számára, ahol elvonultan dolgozhatott. Személyes tárgyaiból tárlatot rendeztek a kerthez tartozó épületben, ahol arra is van kapacitás, hogy más művészek kiállításainak is helyt adjanak. A kertet munkanapokon lehet látogatni.
↗A Széll Kálmán téren a 21-es buszra kell felszállnod.