A régiséggyűjtemény 2011 júliusa óta várja a Bakony keleti lejtőjén található falu vendégeit.
Romos épület, kívül-belül málló vakolat, bedőlt kút, leégett pajta, düledező istálló jellemezte korábban az ingatlant, napjainkra viszont fehérre meszelt, muskátlival díszített, gádoros, takaros ház lett belőle, ahova öröm belépni. Az épület és környéke valódi kincsesbánya: udvarán kút, galambdúc, szán, kocsifogat és köcsögfa áll, hátrébb pedig egy fonott kerítést, kecskéket, pónikat, birkákat, nyulakat, kutyákat és kacagó gerléket találunk.
A csetényi tájház 1920-ban épült, kezdetben Gulyás Sándor asztalosmester és családja lakta. Hagyatékuk egy része a mai napig megtekinthető a helyszínen: az iratok között például ott van Gulyás erkölcsi bizonyítványa és kockás füzetében girbe-gurba írásai.
Az új tulajdonosok, a tősgyökeres csetényi házaspár, Nagy Zoltán vállalkozó és párja, a pedagógus Somogyi Katalin már húsz éve gyűjti a régiségeket, a korabeli használati tárgyakat és berendezéseket. Nyaralásaik alkalmával mindenütt megnézték a tájházakat, nézelődtek az ócskapiacokon, míg végül 2010 júliusában megvásárolták az elhagyott, faluszéli épületet, melyet óriási erőfeszítéssel és rengeteg munkával varázsoltak újjá, miközben arculatát az eredeti formájában hagyták meg. Aki korábban pillantást vetett az egykori kúriára, csak legyintett, de Nagy Zoltán és párja meglátta benne az értéket.
A régi paraszti élet kellékeit és a helyi népviseletet bemutató tájház 2011 júliusában nyitotta meg kapuit a nagyközönség számára és azóta is szíves vendégszeretettel várja látogatóit. A régiséggyűjtemény folyamatosan bővül, a tulajdonosok pedig házi lekvárral, pálinkával, hamuban sült friss pogácsával kínálják a betérőket, és ha a látogatóknak kedvük szottyan egy kis határjárásra, a pónifogat is előáll kikocsizni a festői panorámájú szőlőhegyre.
