Az öltözködés általában nem szerepel a környezetvédelem kiemelt témái között, pedig hiszed vagy sem, valójában a ruhaipar a legszennyezőbb ágazatok egyike.
Évente több, mint 150 milliárd ruhadarabot gyártanak le és próbálnak meg eladni a piacon. Egyetlen pamutpóló előállítása 2720 liter édesvizet igényel, amely egy átlagos felnőtt ember számára körülbelül 3 évre elegendő ivóvízmennyiség. Csak az Egyesült Királyságban ráadásul évente 300 ezer tonna használt ruha kerül a szeméttelepekre, műszálas darabjaink pedig a világ mikroműanyag-szennyezésének 34,8%-áért felelősek.
A környezetterhelés mellett még nem beszéltünk az állatok kizsákmányolásáról és arról sem, kik és milyen körülmények között készítik az általunk viselt termékeket. A ruhaiparban dolgozók 80–85%-a nő, akik borzalmas munkaviszonyok között, fillérekért varrják a nyugati országokba szánt ruhaneműket. Ráadásul ők maguk soha nem engedhetik meg, hogy megvásárolják azokat az olcsó ruhadarabokat, amelyeken dolgoznak.
Persze biztosan nem azon a néhány terméken fog múlni az emberiség jövője, amelyeket a tavaszi leárazáson megvásároltunk és azzal a pár darabbal sem lehet baj, melyektől megváltunk ezzel egy időben, ugye? Sajnos a helyzet nem ilyen egyszerű, ugyanis környezetszennyezés tekintetében mindez igenis számít. Ezek után tehát adott a kérdés: mit tehetünk, ha szeretnénk jól kinézni, de nem támogatnánk a divatipar jelenlegi működését és a piacot uraló fast fashion márkákat?
Mengyán Eszter, a HolyDuck! bloggere az alábbi tanácsokat gyűjtötte össze a témában.
Hol vásároljunk?
Rendszerint ez az első kérdés, ami felmerülhet bennünk, amennyiben környezettudatos, fenntartható divatról esik szó, de a válasz nem az, amit elsőre várnánk.
- Vásároljunk a szekrényünkből! A legtöbbször nem is mérjük fel, mennyi régen elfeledett ruhadarab van a szekrényünkben. Kezdjük el ezeket viselni újra!
- Szervezzünk ruhacserét a családtagjainkkal vagy a barátainkkal! Amiket ők meguntak, számunkra igazi kincsek lehetnek – és fordítva.
- Szabassuk át a ruháinkat! Egy aranykezű varrónő a divatjamúlt darabokkal is képes csodát tenni.
- Tanuljunk meg varrni! Így az átalakításokat magunk is elvégezhetjük.
- Szerezzük be ruháinkat másodkézből! A turkálók mellett keressünk fel bizományi üzleteket, válogatott ruhákkal kereskedő second hand ruhaboltokat, adományboltokat, vintage lelőhelyeket, bolhapiacokat, használtruha-webshopokat, vagy böngésszünk tematikus Facebook csoportokban és a Facebook Marketplace-n is.
- Ha új ruhát veszünk, keressük a Magyarországon vagy Európában gyártott termékeket és figyeljünk arra, hogy ezek etikus körülmények között, minimális környezetterheléssel készüljenek!
Mire figyeljünk ruhavásárláskor?
Egy nemzetközi mozgalom szerint elég csak annyit kérdezni: „Biztosan viselni fogom az adott ruhadarabot legalább harmincszor?” Ha a válasz igen, nyugodtan megvehetjük. Mengyán Eszter további tanácsokkal is szolgál.
- Vásároljunk minél kevesebb ruhát! A legnagyobb problémát a túlfogyasztás jelenti, így a mennyiség helyett a minőségen legyen a hangsúly.
- Kerüljük az impulzív ruhavásárlást! Ehhez ismernünk kell a jelenlegi ruhatárunkat, és tudnunk kell, milyen ruhadarabokra van tényleg szükségünk.
- Építsünk ki olyan ruhatárat, amelyben minden darab kombinálható minden más ruhadarabbal. Így kevesebb is elég lesz, mégsem fogjuk azt érezni, hogy nincs mit felvennünk.
- Nézzünk utána, milyen alapanyagból készült a ruha! A divatipar jelenleg a legkörnyezetkímélőbb alapanyagnak a következőket tartja: len, kender, gyapjú, minősített (pl. GOTS, OEKO-Tex) biopamut és újrahasznosított műszál.
- Legyünk tisztában vele, mi áll jól! Ismerjük meg, milyen színek, fazonok, minták, anyagok állnak igazán jól nekünk, és ilyeneket vásároljunk, mert ezeket biztosan viselni is fogjuk.
- Keressük a minőséget! Az alapanyagok mellett a varrások, az eldolgozás, a gombok minősége, a cipzár, a bélés és a szabásvonalak is sokat segítenek abban, hogy el tudjuk dönteni, minőségi darabot készülünk-e megvenni.
Hogyan kezeljük a ruháinkat?
Ha már megvettük és viseltük az adott ruhát, igyekezzünk tisztítás, mosás során is környezetkímélő módon eljárni!
- Szellőztessük a ruháinkat két viselés között! A legtöbb ruha egy alkalom során nem lesz olyan piszkos, hogy ki is kelljen mosni. A levegőn való szellőztetés csodákat tehet!
- Pakoljuk (majdnem) tele a mosógépet! Ne csak néhány ruhadarabot mossunk egyszerre, hanem legalább a háromnegyedéig pakoljuk meg a mosógépet, így gazdaságosabb, víztakarékosabb és pénztárcakímélőbb lesz a mosás. Óvakodjunk viszont a túltelítéstől, mert ez megakadályozza, hogy elég víz járja át a ruhadarabokat.
- Mossuk a ruhákat alacsony hőfokon! 40 vagy 60 fokra sok esetben nincs szükség.
- A makacs foltokat kezeljük elő! Ne a mosógéptől várjuk a csodát: áztassunk mosás előtt és használjunk folttisztító szappant!
- Használjunk környezetkímélő mosószereket! Például mosószappanból főzött mosógélt, mosószódát, nátrium-perkarbonátot, esetleg ecetet.
- Szárítsunk a levegőn! Amikor csak tehetjük, szárítógép helyett hagyjuk a levegőn a ruhát. Tűző napra kizárólag azokat a darabokat tegyük, amelyeket fertőtleníteni szeretnénk. Vigyázat, a nap ereje ki is fakítja a ruhadarabokat!
Mihez kezdjünk a használt ruhával?
A textilhulladék kezelése és újrahasznosítása jelenleg nem megfelelő a kontinensünkön. Kevesen tudják, hogy megunt ruhadarabjainkat nem dobhatjuk kommunális hulladékgyűjtőkbe. De akkor hová vigyük őket, hogy végül ne a szeméttelepre jussanak?
- Farmer – Már nem használható, tiszta farmereket leadhatunk a Réthy Fashion vagy az Old Blue magyar márkák gyűjtőpontjaiban.
- Zokni – Már nem viselhető, nem javítható zoknik kerülhetnek a Zoknicsere csapatához, akik eljuttatják őket a megfelelő helyre.
- Minden más, ami újrahasznosítható – Keressünk a környezetünkben olyanokat, akik valamilyen módon textilújrahasznosítással foglalkoznak. Ilyen vállalkozás például a pécsi ReTextil vagy a BiusbDesign.
- És ami nem továbbadható? – A nem újrahasznosítható textilhulladékot adjuk le textilgyűjtő konténerekbe. Ezek megtalálhatók hulladékudvarokban, illetve néhány hipermarket és nagyobb szupermarket parkolójában. Ha biztosra szeretnénk menni, érdeklődjünk a helyi önkormányzatoknál a kihelyezett konténerek hollétéről.