Több egyetemünk is kalandos utat járt be, szó szerint. Az esetek többségében azért volt szükség székhelyük áthelyezésére, mert a trianoni béke következtében határon túlra kerültek az intézmények, de arra is volt példa, hogy a habsburg-uralkodók rendeletei miatt költözött egyik városból a másikba a tanintézmény. Kétrészes sorozatunk első részében két olyan egyetemet mutatunk be, melyeknek működésük alatt messze kellett költözniük eredeti székhelyüktől.
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Meglepő, de az egykori esztergomi érsek, Pázmány Péter protestáns családban született, apja második feleségének köszönhetően vált katolikussá. A jezsuiták gimnáziumában tanuló Pázmány először tanár volt (például a grazi egyetemen, ahol bölcseletet tanított), majd papnevelő intézetet alapított Nagyszombaton és Bécsben is. Ezt követte 1635-ben a nagyszombati egyetem létrehozása, mely 1777-ig működhetett eredeti helyén, ekkor ugyanis Mária Terézia a Budai Várba költöztette, ahol még a királyi palotát is átengedte az intézmény számára. Ez az egyetem az első klasszikus 4 karral rendelkező hazai egyetem, ahol jogot, teológiát, orvostudományt és a rangban ezalatt álló facultas artiumot is lehetett tanulni.
Pécsi Tudományegyetem
A Pécsi Tudományegyetem egészen 1367-ig vezeti vissza a történetét, amikor is Nagy Lajos egyetemet alapított a városban. Hivatalosan azonban mégsem a 14. századig, csupán a 20. század elejéig lehet visszakövetni az egyetem múltját. Ekkor, 1912-ban jött létre ugyanis a Magyar Királyi Erzsébet Egyetem Pozsonyban. A trianoni békeszerződés miatt a Magyar Nemzetgyűlés (elvileg ideiglenesen) 1921-ben áttetette az egyetem székhelyét Pécsre, ahol 1923-tól működött mind a négy kara, vagyis a jogi, az orvostudományi, a bölcsészeti és az evangélikus teológiai. Később ismét költözni kényszerült az egyetem: a második világháború idején Szegedre és a második bécsi döntés értelmében az ismét Magyarországhoz csatolt Kolozsvárra is áthelyezték a bölcsészkarát, melyet csak jóval később szerveztek újjá Pécsen.
